Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Bakos Péter: Finnugor rokonságunk? A magyarság etnikai embertani képe és egy egységes (Ural-) Altaj-i őshaza gondolata
kiüthessük. " u Hcnkey Gyula ezen kijelentése bennünk is felvetődhetett az antropológiai eredményeket tanulmányozva. A tulajdonképpeni problémát az jelenti, hogy nyelvünk - a nyelvtudomány jelenlegi állásfoglalása szerint - nagyobbrészt 'finnugor', de a honfoglaló magyarok társadalmi-katonai szervezete, kultúrája és embertani jellege - a mai magyar népesség embertani jellegével együtt - túlnyomóan török' jellegű, s ezen ellentmondásra ma még nincs feloldás, nincs elfogadható, kellően bizonyított, vagy akár csak bizonyított magyarázat. Vagy talán nem is ellentmondás? HAJDÚ PÉTER ugyanis felveti a kérdést: Melyik lehetett finnugor nyelvű az europid vagy a mongoloid? Véleménye szerint a legrégebbi finnugorok a mongoloid rasszhoz tartoztak. 13 Az emberi szervezetet ért ártalmas behatásokra a szervezet immunválaszokkal válaszol, melynek egyik módja a humorális immunválasz, melyben az immunglobulinok családja termelődik. Az ember immunglobulinjait szerkezetük szerint öt osztályba sorolják: IgG, IgM, IgA, IgD és IgE. Az emberekben legnagyobb mennyiségben előforduló IgG (gamma-G-globulin) szerkezetét ismerik a legjobban, melynek molekulája az IgA, IgD és IgE fehérjékhez hasonlóan kétféle polipeptid láncból, egy változó nehéz láncból (H) és egy állandó könnyű láncból (L) áll. Nehéz láncuk aminosav-összetétele szerint négy alosztályba bontható (G-G,). A bontás aszerint történik, hogy milyen az IgG fehérjék által hordozott Gm-rendszer. Ezen finom szerkezeti különbségeknek genetikai hátterük van, s ezáltal az örökletes tulajdonságok markereiként, azaz jelzőiként felhasználhatók (gamma-markerek). Az egyes immunglobulin változatok eltérő gyakorisággal fordulnak elő a különféle népességekben, s ha ezen gyakorisági mutatót statisztikailag kiértékeljük, akkor képet kapunk a népek és népcsoportok rokonsági fokáról, a genetikai sodródásról és a génszóródásról is. Az IgG-molekulák megbízhatósága, ebben az esetben tehát stabilitása pedig a következő. A kromoszóma-átrendeződés a Gm-rendszer génjei között is előfordul, de mindössze 10 'gyakorisággal. " Amennyiben ez előfordul, úgy egymillió év kell ahhoz, hogy a molekula egy aminosava, amely eredetileg ott 100%-os gyakorisággal fordult elő, 32%-os gyakoriságra csökkenjen. 1S Tehát a molekula génátrendeződésének sebessége a történelmi események lefolyásához mérve igen csekély. A módszer kidolgozója és a rokonsági világtérkép összeállítója az osakai orvosprofesszor HIDEO MATSUMOTO, mintegy 12 000 magyaron is végzett felmérést. Kiválasztása célzott volt, csak a kevésbé érintett „bennszülött" lakosságot vizsgálta. Megállapítása szerint az északi-mongolid marker a magyarságban, így az endemikus magyarokban és a székely-magyar csoportokban is előfordul, más Európában élő népekre azonban nem jellemző. Bár a japán népnek mások a Gm-markerei, de a két általánosan előforduló jelzőfehérjén kívül a nálunk megtalálható északi-mongolid csoportra jellemző fehérje a gyakori: az a Gm-marker, ami a Bajkál vidék lakosságát is jellemzi. A japánok és a magyarok ősei élhettek tehát egymáshoz közel, vagyis a két nép őshazája földrajzilag nem eshetett egymástól távol, de közös őshazáról, együttélésről szó nincs. A,,szomszédság" tehát a Bajkál-tó környéke lehetett. 16 Rendkívül fontos és egyben elgondolkodtató, Hideo Matsumoto talán egyszer majd kulcsszerepet játszó megállapítása: „A déli mongoloidokra jellemző marker nem fordul elő az uráli (ugor) 17 népek tagjaiban, ám az északiakra jellemző
