Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Stamler Imre: A honfoglalás előzményei és a vastermelés
Az alapprobléma a nyelv, ki asszimilált és kiket. A Kárpát-medencében a honfoglalás előtt bizonyosan éltek avarok, szlávok, gepidák és más népek leszármazottai. Milyen nyelven beszéltek ők? 53 Az avarság egységes államot létesített, és ez kétszáz évnél hosszabb ideig működőképes hatalom volt. Vezető dinasztiák elpusztultak, ellehetetlenültek, de a nép megmaradt. Mi történt velük? Nem vitatható, hogy ők is sztyeppéról jöttek, ők is találtak itt őslakókat. Az aranyszámítást ebben az esetben is el lehetne kezdeni. Az avarok ellen Nagy Károly frank hadserege gyilkos, rabló háborút folytatott és elfoglalta, birodalmához csatolhatta a Dunántúlt, ahol később szláv hercegek kaptak regionális jogokat. (Kocel, Pribina) az északnyugati részen morváknak volt befolyásuk. Erdélyt és az Alföld egy részét a bolgárok foglalták el. Az avar állam kétségtelenül összeomlott. Ha egy sztyeppéi kultúrájú nép elveszti uralkodó nemzetségét, nincs, aki a szent dinasztia véréből való trónörökös, és képes lenne a gazdasági és politikai erőket mozgásba hozni az ég és a szellemek segítségével, akkor a nép elpusztul, mint ahogy az avarság példája mutatja.Ez azonban nem jelenti azt, hogy az avarok mind meghaltak. Ez csak azt jelenti, hogy szervezetlenekké váltak, ami a sztyeppéi gondolkodásban egyet jelentett a néphalállal. így kell érteni azt a szláv híradást is, hogy az avarság teljesen elpusztult... Kérdéses, hogy a régészeti feltárások mennyire tudják majd elősegíteni az avar etnikum létszámának kimutatását, bizonyítását. E feladat rendkívül nehéz, hisz a szlávok, akik minden valószínűség szerint az avarok csatlakozott népei lehettek, a kagáni uralom bukása után valamilyen mértékben asszimilálták a vezetés nélküli avarokat. A sírleletek az etnikai hovatartozásról, nyelvről nem beszélnek... Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a létszámadatok megállapítása rendkívül nehéz, és nagyon szükséges, de a pontosság megközelítőleg is, lehetetlen. A honfoglalók lélekszámát 100 000 és másfél millió közt becsülik a kutatók. A becsült szám attól függ, hogy mit akarnak igazolni, mi a kiindulási alap. Mára közelednek az álláspontok az összlétszám megállapításában. A honfoglalók és a hódoltak együtt mintegy 7-800 ezernél többen nem lehettek. Ha valaki elfogadja a kettős honfoglalás tényét. László Gyula igazát, akkor nem kell nagyobb lélekszám a honfoglaláshoz, Árpád népének létszáma lehet kevesebb is, több is, mint az itt talált népeké, ugyanis nem kell asszimilálni egyik félnek sem. A képlet azonban így sem tiszta. Az is zavaró, hogy Árpád népe sem volt etnikailag és nyelvileg egységes. Sőt az is többek álláspontja, hogy a honfoglalók többsége török nyelvű és etnikumú volt... Ebben az esetben a kisebb honfoglaló lélekszám megállapítása indokolt, mert végül is abban minden kutató egyetért, hogy a XI. századra a helynevek tanúsága szerint mindenütt magyar névadás érvényesült. Ezt bizonyítják az oklevelek, melyekben az eladományozott települések, utak neveit felsorolják. Ezt bizonyítják Anonymus helynevei is, különösen akkor, ha ezeket a XI. századi ősgeszta neveinek tartjuk. Nem részletezem kik mekkora létszámokat feltételeznek. Én most Fodor István és Györffy György létszámadatával számolok. Ők a hivatalos, az akadémiáikig szentesített álláspont képviselői, akik a honfoglalók többségét finnugor nyelvű etnikumnak tartják, létszámukat 350-500 000 között állapítják meg, míg az avarok, szlávok, gepidák maradványait 200-300 000 főnél nem
