Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Stamler Imre: A honfoglalás előzményei és a vastermelés
ezért a toledói, a damaszkuszi kardok, 47 a türk vastermelés titka hadititok volt, a maihoz hasonló módon... A balták, fejszék, fűrészek, 18 szekercék segítségével hatalmas erdők tűntek el, hajók, tüzelők, faszén, házak, egyéb létesítmények, eszközök készültek belőlük, növelve a természeti környezet pusztulását, karsztosodását, más változásokat okozva... A civilizáció súlypontja a mediterrán régióba, (kicsit) északabbra tevődött át, mivel itt még épebb volt a természet és a vasat is e régióban állították elő. A görögök, Róma, Karthágó, Perzsia, Bizánc volt a prosperáló régió. 49 Érdemes lenne mindegyiknél megvizsgálni, mit adott számukra a vastermelés. Az ókor második nagy fellendülését a Római Birodalom nyugati részének titokzatos és máig nem felderített okú összeomlása zárta. A lassú agónia átterjedt keletre, de Bizánc közel egy évezredig talpon állt. Úgy vélem, a birodalmak összeomlásához a természeti erőforrások kimerülése és valamilyen módon a vastermelés visszaesése is közrejátszott. Nyugat-Rómát az északi és keleti régió civilizálatlanabb térségeiből érkező friss hun erő nyomása dönti össze. 50 A hunok vastermeléséről, energiájuk forrásáról a sztyeppe jellemzésekor írok. A germán régió vastermelése napjainkig jelentős. A Rajna menti vastermelés, kard gyártás a középkorban világszínvonalú... Bizáncot, Perzsiát a kitűnő vasat és kardokat készítő arabok, majd a nomád támadások pusztítják el. Az összeomlások után mintegy öt-hatszáz év pangást, civilizációs, kulturális, technikai visszafejlődést követően, a vikingek és az avarok, magyarok energiáinak jótékony hatására Nyugat-Európa megindul egy olyan úton, ami a világ élvonalába viszi a polgári társadalom felépítése után. Európa a XVI. sz. után lesz minden más régiónál erősebb, energikusabb, hatalmasabb. Előtte soha nem volt a világ fejlődésének élvonalában. Akkor sem, amikor a magyarok honfoglalása történt 985-ben, sőt még István király korában sem. A vikingek sikerét a vastermelésük 51 és kovácsaik szakértelme bizonyíthatóan döntően elősegítette. Hajóik építéséhez, fegyvereikhez sok vas kellett, kitűnő vasszerszámok. A régészet mindezt ma már bizonyítani tudja. A vasat gyepvasból olvasztották. Agyaggal bevont favázra építettek kürtőszerű olvasztókemencét, ebbe berakták a faszenet és a gyepvasat, ,,és pontosan kiszámított hőhatás révén elérték, hogy az érc annyi faszenet vegyen fel, amennyi kell, és ez szivacsos tömbként váljon ki, amelyet aztán kalapáccsal dolgoztak fel. A többi munkát kovácsműhelyben végezték el. Voltak itt fogók, és kalapácsok, üllők, vályúk, tűzhely két fújtatóval, amelyek nagy hőt fejlesztettek. A fújtatókat működtető embereket, hogy ne szenvedjenek a hőségtől, berendezésükkel együtt egy félkör alakú kő védelmezte, amelyen gyakran díszítő ornamensek, a levegő bevezetésére szolgáló cső számára pedig egy nyílás volt. A sok látszólag egyszerű szerszám és fegyver mögött olyan káprázatos technika rejlett, amely az akkori világban egyedülálló volt." Úgy vélem, a magyar kohászok és kovácsok felkészültsége, technikája ugyanezen a színvonalon lehetett. Ezt másutt indokolom. Sok viking kovács városban élt, piacra termelt, voltak, akik kereskedve értékesítették áruikat, és vállaltak munkákat. Szerszámokat, kondérokat, ajtózárakat, kardokat, véreteket, nyílcsúcsokat készítettek. Egy vándorkovács szerszámosládáját megtalálták a gotlaudi Mastermir melletti tóban. 150 különféle
