Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Orbán Sándor: Mi történt a majorsági cselédséggel 1945 után?

MI TÖRTÉNT A MAJORSÁGI CSELÉDSÉGGEL 1945 UTÁN? ORBÁN SÁNDOR Bevezetés. Előzmények Mi lett a „puszták népével"? - fogalmazható lenne akár így is, mintegy választ váró kérdésként e cím. Hiszen a válaszadás azt kíséreli meg tisztázni, hogy miként és mivé alakult e sajátos, társadalmilag és településileg egyaránt periférikus réteg viszonya a „nagy társadalomhoz", mindenekelőtt a parasztsághoz. Vajon megszűnt-e úgymond - társadalom alatti helyzete a földreformmal beköszöntött első, majd a szocialista nagyüzemi kereteket létrehozó második agrárátalakulás különböző szakaszai és formációi nyomán? Hogy „puszták népe" helyett majorsági cselédség áll a címben, az mégsem csupán a nagy szerző iránti tisztelet okán adódik, hanem abból a tárgyi természetű pontosítási szándékból, amely egyrészt tekintettel van arra, hogy a majorsági cselédség szűkebb, szerényebb definíciónak tűnik amahhoz képest, másrészt mégis több helyet, lehetőséget enged a cselédség településének, a majorságnak is a vizsgálatba való bevonására. Más kérdés, hogy ugyanakkor bárki a szerző, ebben a tárgyban nem juthat előbbre anélkül, hogy kiindulásként nem tekintené át vagy akár nem ismerné azt, amit nemcsak a szűkebb társadalomtudomány, de annak akár a szociográfiában, akár más irodalmi műfajban felmutatott mása látni enged. Anélkül, hogy minderre és egyáltalán a historiográfia eredményeinek bemutatására itt sor kerülhetne, elég ismét Illyés Gyula I960 körül írt rövidke „Rácegresi füzet"-ére, vagy az ugyanazt poémában kifejező „Mozgé) világ" c. versére utalni. Kgyik-másik is, nemcsak eszmei elvárások alapján veti fel „a társadalmi szintek kiegyenlítődését", tehát azt, „hogy ez a közlekedóedényű szintazonosság elkövetkezzék a falusi és a volt pusztai földművelő között", de szinte e folyamat kutatásának korlátozott, egyszersmind bonyolult lehetőségét is érzékelteti, amikor a jelennek a múlttal való összevetésében nem tartja követhetőnek a „szimmetriaösztön-szülte" ellentétek leegyszerűsítő ábrázolását. Annak ellenére sem, hogy a meglátogatott új pusztától, mintegy a jelenben zajló változásait jé)váhagyva így köszön el: , Jól csinálod. Gyere velem." Minthogy a következőkben a címben jelölt egykori majorsági cselédség néhány évtizedes útjának alakulása a lehetőségekhez képest dunántúli, főleg somogyi példákkal nyer illusztrálást, azért előbbin, a legelsőn és természetesen az elért levéltári, statisztikai és sajtóforrásokon túl elkerülhetetlen az olyan kitűnő írások, szakmunkák figyelembevétele, amelyek e tájról szólnak.

1 Még * A téma kutatását az OTKA támogatta!