Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Orbán Sándor: Mi történt a majorsági cselédséggel 1945 után?

akkor is áll ez, ha nem is úgy építkezik a dolgozat, hogy egy vagy néhány településre kiterjedő forrásokat használ, hanem jórészt éppen fordítva: országos jelenségeket, folyamatokat illusztrál megyeiekkel. * * * A II. világháború előtti legutolsó olyan népszámláláskor, amely külön sorolta a majorsági külterületeket, összesen 218 044 kereső gazdasági cselédet írtak össze s ennek jóval több mint fele (129 275) olyan külterületen élt, amelyen uradalmi majorságok is voltak. Ehhez képest valamivel alacsonyabban (124 858) alakult a külterületen lakó mezőgazdasági önállók száma, viszont magasabban (139 899) azoké, akik a gazdasági munkások, napszámosok csoportjához tartoztak.

2 Mégis abból kiindulva, hogy a paraszttanyák mellett az Alföldön is jócskán fordultak elő uradalmak, végül is országosan a százhuszonkilencezerből az uradalmi cselédség tekinthető többségnek. Erre utal egy, az 1930. évi népszámlálás ,,major" vagy „puszta" szócskatagot tartalmazó külterületi helyneveinek és az 1935. évi gazdacímtár birtokosainak figyelembevételével készített összeállítás is, amely szerint a 2153 külterületi uradalomnak közel hetvenezer (egyenként átlag több mint 28) gazdasági cselédje volt.

3 Somogy megye a kettőszáz-tizennyolcezres országos cselédlétszámon belül közel tizenhétezerrel, másodikként állott a legnagyobb tanyás külterülettel rendelkező Pest megye után. Ez azt jelentette, hogy Somogy volt az ország legnagyobb (eltartottakkal együtt több mint harmincegyezres) cselédnépességű uradalmas megyéje, ahol viszont a külterületeken lakó mezőgazdasági önállók száma mindössze 5004, a mezőgazdasági munkásoké pedig 14 724 volt. Utóbbi csoportok, a mezőgazdasági népesség két pólusáról, tehát együtt sem érték el a megye területén a cselédnépesség számát.

1 Bár Fejér megye előtte állt az uradalmi birtok területi arányában, de mivel Somogy kiterjedtebb volt a maga 1 159 312 kat. holdjával, mint előbbi (692 771 kat. hold), az 1000 kat. holdas nagyságot meghaladó birtokoknak mind a számát (190), mind a területét (négyszáznegyvenhatezer kat. hold) tekintve első volt az országban.

5 Az uradalmi cselédség imént bemutatott számadatai már egy csökkenő tendencia érvényesülésének eredményeit tükrözik. Míg országos arányuk a mezőgazdasági népesség egészén belül negyven éve még 15,5, 1930-an már csak 10,6% volt. Ezek az arányok a nagybirtokos Somogyban 18,9 illetve 13,2%-ot mutattak.

6 Mindez azonban sem országosan, sem Somogy megyében nem járt együtt a 100 kat. holdon felüli gazdaságok cselédsűrűségének a csökkenésével, hanem éppen fordítva: míg 1895-ben e gazdaságok 100 kat. hold szántóföldjére 4,0, addig 1935-ben 4,7 cseléd jutott. Somogy megyében e számok még magasabban (4,7 illetve 5,7) alakultak." Minthogy a napszámosok, mezőgazdasági munkások arányának egyidejű hasonló mértékű csökkenése mellett valamelyest szintén nőtt azok sűrűségi mutatója, okkal lehet a munkerőpiac kínálatára, nevezetesen a mezőgazdasági munkanélküliség fennállására és éppen ezzel kapcsolatban a gép munka lassú terjedésére gondolni. Persze mindez csak a háborús esztendőkig érvényes, amikortól már munkaerő hiányáról lehetett hallani az uradalmakban is. Ezért is aztán gyakorivá vált az I. világháború alattihoz hasonló hadifogolymunka és az ún. „ruszin'-munka. Az is megesett 1944-ben amint később egy kutasi újgazda elbeszélte, hogy „aratási időben még a polgárokat (ti. a parasztgazdákat) is kihajtották a csendőrök."