Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Tilkovszky Lóránt: „Ütött a cselekvés utolsó órája." Bajcsy-Zsilinszky Endre 1942. február 4-i memoranduma Horthy Miklós kormányzóhoz

16 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Emlékirat Magyarország nemzetközi helyzetéről és külpolitikájáról. Budapest, 1941. április 10-11. (OSZKK, Fond 28/192.) 17 Az 1941. április 104 horvát függetlenségi nyilatkozatot a másnapi magyar sajtó közölte. (Pl, Magyar Nemzet, 1941. április 11. 1-2. 1.: Zágrábban kikiáltották a különálló horvát államot.) 18 Magyarország 1940. november 20-án csatlakozott a Japán, Németország és Olaszország között szeptember 27-én létrejött háromhatalmi egyezményhez. Bajcsy-Zsilinszky tiltakozott a csatlakozás ellen. 19 1941. április 2-án történt. 20 Magyarország 1941. június 27-én került hadiállapotba a Szovjetunióval, december 6-án Angliával. 12-én Amerikával szemben is hadiállapotban lévőnek nyilvánította magát, de az Egyesült Államok a maga részéről csak 1942. június 5-én vette ezt tudomásul. 21 1940. december 12. 22 Közölte Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky. írások tőle és róla. Budapest, 1986. 149-167. 1.: „Baljóslatú dolgoknak előérzetében..." 23 A Bácska 1941. április 14-én befejeződött teljes birtokbavételét követően átmenetileg bevezetett katonai közigazgatást augusztus l-jén váltotta fel polgári közigazgatás. Ez a Délvidék visszacsatolásáról szóló törvény (1941: XX.) 1941. december 31-i kihirdetéséig tartott. 24 1918 óta Bácskában letelepített délszláv önkéntesek, akiket az Osztrák-Magyar Monarchia orosz hadifogságba esett katonáiból toboroztak a Központi Hatalmak elleni harcra az első világháborúban. 25 1941. november l-jén és 2-án tartózkodott Újvidéken. 26 Hadzsi Koszta ügyvéd, a Matica Srpska szerb kultúregyesület titkára; Popovits Milán, volt jugoszláv felsőházi tag (szenátor); Csirics Irinej, görögkeleti püspök. 27 Bajor Ferenc nyugállományú vezérőrnagy 1941. áprilistól augusztusig volt Újvidék város katonai parancsnoka. Hivatalától megválva, nem számolt el az általa kezelt sarcként jogtalanul kivetett és behajtott - pénzekkel, december elején pedig további közpénzeket tulajdonított el Újvidéken. 1942 márciusában előzetes letartóztatásba került, júniusban vádat emeltek ellene hivatali sikkasztás, közokirat-hamisítás, hűtlen kezelés miatt. A szegedi törvényszék felmentette, a Kúria azonban 1943 októberében 2 évi börtönre és 5 évi hivatalvesztésre ítélte. Szálasi hatalomra jutása után rehabilitálták. A háború után végül is jugoszláv népbíróság elé került, amely halálra ítélte, mint háborús bűnöst. 28 A Honvédvezérkar Főnökének - Szombathelyi (Knausz) Ferenc vezérezredesnek 1941. október 28-án felállított különbírósága november-december folyamán tömegesen hozott halálos ítéleteket a Délvidéken kommunista kém- és felforgatótevékenység, szabotázs- és partizáncselekmények vádjával. 29 Grozda Gajsin volt a neve. 1941. október 3-án végezték ki. 30 A költségvetési vitában Bajcsy-Zsilinszky 1941. november 13-án a honvédelmi, november 21-én a külügyi tárcához szólt hozzá. A képviselőház december 5-i ülésén már szóvá tette a délvidéki magyar közigazgatás „törvénytelenségeit és basáskodását", a megtorlás címén már addig is nagy számban elkövetett „igen káros kilengéseket". A külügyi bizottság december 15-i ülésén pedig célzást tett arra is, hogy ez ügyben memorandumot készül benyújtani Bárdossy miniszterelnöknek. Ekkor még remélte, hogy Bárdossy határozottan fog fellépni a „katonai kamarilla" és délvidéki exponensei „polgárháborús" garázdálkodásai ellen. A tervezett memorandumhoz mégsem látott hozzá, mert Szekfű (iyulához intézett nagy vitairatán dolgozott. Utólag keserű szemrehányásokat tett magának amiatt, hogy e foglalatosságába merülve elmulasztotta az idejében való cselekvést. 31 E sérelmek orvoslására majd csak a Kállay-kormány kerít sort, 1943-ban.