Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Tilkovszky Lóránt: „Ütött a cselekvés utolsó órája." Bajcsy-Zsilinszky Endre 1942. február 4-i memoranduma Horthy Miklós kormányzóhoz

32 Kormánypárti képviselő volt. 33 Az optimisztikusabb hírek hatására beszélgetett Pattantyús Ábrahám Dezsővel - ( 1919ben a második szegedi ellenforradalmi kormány miniszterelnöke volt) - a délvidéki magyar-szerb viszony remélhető javulásáról. A nyugtalanító híradásokat főleg a Délvidékről tudósító Kern Aurél újságírótól (Magyar Nemzet) kapta. 34 Az őt Budapesten felkereső Popovits Milán beszélte el neki a zsablyai vérengzést, akinek szavai nyomán „mintha lúgkővel öntöttek volna le, úgy éreztem magam" jegyezte fel naplójába. 35 Lásd a 22. jegyzetet. 36 Az 1942. január 6-9. között Magyarországon tartózkodott németbirodalmi külügyminiszter, Ribbentrop, immár az egész magyar haderő bevetését követelte a szovjet fronton, a magyar kormány azonban ezt egyharmadára alkudta le a részletes katonai megbeszélések lefolytatására január 20-22-én Budapesten tárgyaló Keitel vezértábornaggyal, a német véderőfőparancsnokság főnökével szemben. Bajcsy-Zsilinszky e törekvésre vonatkozóan kapott bizonyos előzetes megnyugtatást Bárdossytól. A zsablyai „lázadás leverése" Ribbentrop, az újvidéki véres „razzia" Keitel látogatásával, a velük folytatott alkudozásokkal esett időben egybe, s feltűnő, hogy a magyar vezérkar főnöke, Szombathelyi, nem utolsósorban arra hivatkozva zárkózott el a német követelések teljesértékú teljesítése elől, hogy a magyar haderő jelentős részére íme belbiztonsági okokból idehaza van szükség. Erre a körülményre BajcsyZsilinszky később sem figyelt fel, s német aknamunkát tételezett fel a délvidéki pogromok hátterében. 37 A pogrom „árja becstelensége" Bajcsy-Zsilinszky szemében német stílusra vallott, és az azt elrendelő, végrehajtó tisztek (Eeketehalmy-Czeydner, Grassy) német származásával hozta azt összefüggésbe. 38 Két különböző személy. A szegedi V hadtest parancsnoka, akinek illetékessége a Bácskára is kiterjedt, Feketehalmy-Czeydner altábornagy; az újvidéki városparancsnok (honvéd állomásparancsnok) pedig ekkor Grassy József ezredes volt. 39 Nagy Miklós. 40 Mesterházy István gazdasági felügyelő. 41 Popovits Milán. 42 Novákovits Alajos tábornok, a Déli Hadsereg Katonai Közigazgatási Csoportjának parancsnoka. 43 A kardbojt a tiszti becsület jelképe volt a honvédségnél, amelynek Horthy Miklós volt legfelsőbb hadura. 44 Utalás Horthy sorhajókapitány 1917. május 15-i sikeres csatájára az otrantói szorosban, illetve a cattarói matrózlázadás leverésében játszott közvetett szerepére 1918 februárjában. 45 Bárdossy a képviselőház külügyi bizottságának 1942. január 29-i ülésén a bolsevista veszedelemre hivatkozva utasította el Bajcsy-Zsilinszky tiltakozását az ellen, hogy egyetlen katonával is többet adjunk az orosz háborúba az eddigi mértéknél, s mikor ő a délvidéki atrocitásokról beszélt, azt a kijelentést tette, hogy „aki a magyar honvédséget staggione-nak nevezi, nem érdemli meg, hogy magyar képviselő legyen". Mint Bajcsy-Zsilinszky naplója megörökíti: „Válaszomban azt hangoztattam főleg, hogy éppen én védem a magyar honvédség becsületét, mikor a bűnösök megbüntetését, teljes megtorlást és jóvátételt követelek." 46 Antonio Caraffa, a bécsi udvar szolgálatában állt olasz hadvezér, 1686-ban a felsőmagyarországi császári hadak parancsnoka lett. Eperjesi vértörvényszékén hozott ítéleteivel tette magát különösen hírhedtté. - Julius Jakob Haynau osztrák hadvezér 1849-ben a magyar szabadságharc leverésében és kegyetlen megtorlásában játszott gyűlöletes szerepet - miután kevéssel előbb „a bresciai hiéna" jelzőt érdemelte ki az osztrák uralom ellen fellázadt olaszok leverésével.