Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Tilkovszky Lóránt: „Ütött a cselekvés utolsó órája." Bajcsy-Zsilinszky Endre 1942. február 4-i memoranduma Horthy Miklós kormányzóhoz

lyek egyenesen lehetetlenné tették, hogy más utat válasszak. Olyan rettenetes bűncselekmények, Magyarország léte, nemzetünk becsülete és jövője ellen, hogy a végső pusztulás lejtőjén való zuhanást már csak egyetlen erő, egyetlen alkotmányos tényező, egyetlen férfiú állíthatja meg, Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. O is csak minden ereje megfeszítésével. Főmélté»ságú Uram! 1941. április 11-én, közvetlenül Főméltóságod kiáltványa után,

1S már egy napokkal előbb megkezdett nagyobbszabású emlékirat

16 során ezeket írtam többek között Magyarország miniszterelnökének: ,,Ha Magyarország Kormányzójának kiáltványát összehasonlítjuk az új horvát „birodalom" kikiáltásának okmányával,'"még jobban elődomborodnak a magyar kiáltvány államférfiúi qualitásai. S még azok is, akik helytelenítették a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásunkat

18 s területünk megnyitását a német hadsereg számára Jugoszlávia ellen,

19 bizonyos viszonylagos megnyugvással várhatják, hogy a magyar kormány szilárdul meg is fog állani a kiáltványban lerögzített jogi és politikai alapon, s attól nem fog letérni a jövőben sem. A kormányzói kiáltvány nemcsak a jugoszláv állam összeomlását és a nyomában magyar történelmi területen fellépő anarchia veszedelmeit hangoztatja, de igen szerencsésen azt is, hogy a magyar akció nem irányul a szerb nép ellen, mellyel nincsen vitánk. Tehát Magyarország nem vesz részt a tengelyhatalmaknak Szerbia elleni hadjáratában. Fönnáll azonban az a veszedelem, hogy mégis belesodródunk a háborúba, vagy magunk közvetlenül, vagy azon a réven, hogy Anglia vagy később Amerika hadviselő félnek nyilvánít bennünket.

20 Ez az az irtózatos veszedelem, amitől a kormánynak mindenáron és minden eszközzel meg kell mentenie Magyarországot. Ugyanakkor nagy szeretettel és türelemmel kell bánnunk a délvidéki szerb lakossággal, s ezen az úton is előkészíteni - a jugoszláv-magyar barátsági szerződés

11 értelmében - a teljes kibékülést szerb szomszédainkkal." Ezzel azt akartam volt hangsúlyozni, már a kezdet legkezdetén - miként legutóbb Bárdossy László miniszterelnök úrhoz folyó évi január 19-én intézett levelemben

22 írtam - ,,ha már az események sodrában meg nem történtnek tekintettük a magyar-délszláv örökbarátsági szerződést jogi szempontból és jogi érvényében, legalább azzal hidaljuk át e nemzetközileg súlyos lépésünk ódiumát, hogy a visszacsatolt szerb lakossággal szemben való magunktartásában érvényesítsük a magyar-délszláv örökbarátsági szerződésnek legalább a szándékát és szellemét!" I. Bajok, vétkek, bűnök Első fázis: atrocitások a megszállás során és a katonai közigazgatás alatt A magyar-délszláv örökbarátsági szerződésnek ez a kétségtelenül állandóságra szánt szelleme és szándéka azonban nyomtalanul elveszett a katonai és polgári közigazgatás

23 kezei között, és valósággal alig áthidalható halálos gyűlölségre fordult a törvénytelenségeknek, törvénytiprásoknak és ember-