Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Paál László: Somogy megye sajtója 1891-1918 (Második közlemény)

A millennium a sajtóban A megye lapjai aprólékos részletességgel foglalkoztak a millennium eseményeivel, természetesen kiemelt figyelmet fordítva Somogy fővárosi sze­replésére és az itthoni ünnepségekre. Hadd bocsássuk előre: általában az elé­gedetlenség hangján. Az első írások 1893 közepén jelentek meg. A Kaposvár cikkírója az illetékesek figyelmét a fővárosi kiállítás mellett a helyi rendezvények felé pró­bálja terelni. A javasolt méltó emlékek között első helyen áll egy megyei mo­nográfia elkészítése 1896-ig. (A gondolat nem volt új.) Az ötletet a későbbiek során is gyakran megszellőzteti a lap efféle kiadványok megjelentetésében elég­gé nagy járatlanságot eláruló szerkesztősége. (Ilyen rövid idő alatt sokoldalú kutatást és gondos szerkesztői munkát igénylő feladatot lehetetlen elvégezni. A kiadvány végül is az első világháború kitörésének évében került az olvasók kezébe. De kétségtelen, hogy a millennium kapcsán ismét felszínre került ja­vaslat jelentős mértékben hozzájárult e fontos munka megszületéséhez.) Sze­repelt még az ötletek között egy nagyméretű Szent István-kép elkészítése, va­lamint állandó etnográfiai kiállítás rendezése. 6­A következő évben megszaporodtak az előkészületekről szóló tudósí­tások. Az olvasók megtudhatták, hogy a kereskedelmi miniszter felhívta a me­gyék figyelmét egy bizottság alakítására, amelynek feladata lenne a fővárosi kiállítás megyei részlegének megszervezése. Rendelkezett a miniszteri leirat a szükséges költségek forrásáról is: ezek nagyobb részét a vármegyének és a Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesületnek kellett magára vállalnia. E célra a megyegyűlés 1,5%-os pótadót szavazott meg. Javasolták jótékony alapítvány létesítését, amely a szegényebb gazdáknak és iparosoknak is lehetővé tenné a szereplést. 63 Már az előkészületekről írt cikkekből kiderült, hogy a kevésbé tehetős gazdák - támogatás hiányában - nem tudnak saját költségükön részt venni a fővárosi kiállításon, és ez veszélyezteti a bemutatkozás sikerét. Miként az is, hogy a nagybirtokosok és a bérlők alig mozdultak meg a felhívásra. A Somogy summázott ítélete a millenniumi év elején: .nincs az az érdeklődés a nagy termelő megyében, mint aminő megilletné. Sem a termelők, sem az ipar em­berei nem valami nagyon versenyeznek bemutatni a vármegye haladását." Igaz, a cikkíró kénytelen elismerni: minden réteg igencsak híjával van a pénznek. 61 Mindenesetre 1895 őszén nagyjából kialakult a rendezvény 22 000 Ft-os költségvetése és forgatókönyve. Eszerint a megye egy tájjellegű házat rendez be, erdészeti térképeket, mezőgazdasági tablókat készít, és különböző termékekkel mutatkozik be, jórészt az agrárgazdaság köréből. (Csak érdekes­ségként említjük, hogy az utóbbira 1000 Ft-ot szántak, a díszelgő bandérium költségeire ennek dupláját tervezték.) 65 A Kaposvár cikkírója néhány héttel a kiállítás megnyitása előtt - átte­kintve az egybegyűlt anyagot - tárgyilagosan állapítja meg: sajnos a megyének nincs mit bemutatnia. Az okok között említi a rossz 1895-ös gazdasági évet, a gyapjas birka tenyésztésének elsorvadását, a sertésvész pusztítását és a bécsi piac kedvezőtlen hatását a hízómarha-tenyésztésre. A másik alapágazatról tö­mören annyit mond: „versenyképes ipara pedig alig van a megyének." Marad

Next

/
Oldalképek
Tartalom