Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Paál László: Somogy megye sajtója 1891-1918 (Második közlemény)
letfejlesztési témákban érvényesült. A lapokban különös figyelemmel kísérték Kaposvár - a helyi újságok nagyközségük - korszerűsítési terveit, vitatkoztak, érveltek, lakossági javaslatokat, véleményeket közöltek a tervekről; majd sürgették a kivitelezést, beszámoltak az építkezések állásáról és természetesen lelkes örömmel az avatásukról. A legnagyobb és leghosszabb ideig elhúzódó sajtóvitát a vasúthálózat megyei bővítése és az új kaposvári állomás kialakítása, terjeszkedése váltotta ki. E témák megközelítésében nincs különbség az újságok felfogásában. 1891-től szerepelt a lapok hasábjain előbb a mocsoládi, majd a többi szárnyvasútvonal megépítése. Szükségességük nem volt vitatott a megye közvéleményében, nagyobb gondot okozott a nyomvonaluk kialakítása. Amikor ugyanis a községeknek ún. törzsrészvényeket kellett volna fizetniük, több falu megtagadta a támogatást. Egyebek között a nem minden falu érdekét azonos módon érvényesítő vonalvezetés, illetve amiatt is, hogy a parasztok a vasút megépítésével elestek a hosszú fuvaroktól. E témakörön belül is élénk polémiát váltott ki a mocsoládi vonal továbbépítésének iránya. A lapok több ötletnek adtak helyet. 59 A leghevesebb vita gyújtópontjában a kaposvári vasútállomás állt. Egyik oldalon a sajtó, egységes kiállással, a másikon a szakmai képviselet: a MAV tervezői, beruházói. A megjelent cikkek a városi közvélemény elkeseredett hangulatát, heves tiltakozását közvetítették. Az új építkezés, az állomás tervezett bővítése ugyanis kettévágta volna a várost, elszakítva az utóbbi években gyors ütemben benépesült donneri részt a megyeszékhely központjától. Végül is hiábavaló volt a legszakszerűbb érvelés, a vasútállomás a szakmai szempontok érvényesítésével épült meg. (Magát az építkezést már régóta sürgették a lapok is, rámutatva a „indóház" és környéke lehetetlen állapotára.) Vigasztalódjunk azzal, hogy talán a sajtónak is szerepe lehetett a felüljáró megépítéséről született gyors döntésben. 60 Ugyancsak élénken foglalkoztatta a sajtót Kaposvár építészeti korszerűsítése, amely fontos, régóta igényelt középületek létesítésével és ezzel együtt új utcák nyitásával, kialakításával járt. A lapokban különböző javaslatok jelentek meg a piac áthelyezéséről, a városháza, a posta, az igazságügyi palota, a MÁV internátus, a gimnázium stb. építési helyéről. (A Kaposvár még rajzos vázlatot is közölt arról az ötletről, mely szerint az utóbbi intézményt a Zárda és a Berzsenyi utca között feltárandó térségben kellene kialakítani.) 61 Visszatérő téma volt mind a megyei, mind a helyi lapokban a települések útjainak, járdáinak lehetetlen állapota. Egymást követték a cikkek és az olvasók levelei a térdig érő sár, illetve nyáron a fojtó por miatt. Fejlesztést sürgettek, útburkolásokat, téglajárdák építését - amit a nagyközségekben a tulajdonos kötelességévé javasoltak tenni. Ugyancsak gyakran foglalkoztak a helyi újságok az országutak rossz állapotával. A független és ellenzéki lapok gyakran bírálták a városi törvényhaté)ságot a késedelmes döntések miatt. A nagybirtokosságot pedig azért, mert kevesellték áldozatkészségét a város fejlesztésében. De gyakran írtak általában a részvétlenségről, az egyéni érdekek akadályozó erejéről a településfejlesztésben.