Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Paál László: Somogy megye sajtója 1891-1918 (Második közlemény)

E műfajban elsősorban az országgyűlésben zajló viták szolgáltattak té­mákat. De itt emlékeztek meg a köz- és egyházi ünnepekről, jeles évfordulók­ról, és vezércikkekkel köszöntötték a kiemelkedő személyiségeket, búcsúztak a közélet elhunyt szereplőitől. Emellett e helyre kerültek fontosabb városi, megyei kérdéseket tárgyaló írások, illetve általános politikai, erkölcsi, közgaz­dasági fogalmakat, nézeteket elemző cikkek. Hasonlóan változatlan műfaji gazdagságban élt tovább a hetilapokban a tárca, amely csak ritkán került át - de legtöbbször áthúzódott - a 2. oldalra. Az itt vonal alatt közölt írások között regényrészletet, elbeszélést, verset csak­úgy találunk, mint visszaemlékezéseket, útirajzokat, helytörténeti és tudomá­nyos ismeretterjesztő cikkeket. A szerzők többsége nem somogyi volt. Amennyi­ben megyénkben lakó írása kapott helyet a rovatban, külön jelzés adta tudtul a cím alatt e tényt, emígy: A Somogy (Marczali és Vidéke, Csurgó és Vidéke, Nagyatád stb.) eredeti tárcája. A harmadik nagy, természetesen elmaradhatatlan rovat az időszak első felében általában az Újdonságok címet viselte. A kettőtől öt hasábig terjedő összeállításban nemcsak mínuszos hírek szerepeltek, hanem rövidebb - néha hosszabb - tudósítások, illetve közlemények is. Az anyagok hírértéke maga­sabb volt a korábbi időszakban megjelenteknél: elmaradtak a legföljebb szűk csoport érdeklődésére számot tartó információk (szolgabírói névnapokról, vadászatokról stb.) A táncmulatságok viszont rendre helyet kaptak e hasábo­kon, a jótékonysági célzatúak nagyobb terjedelemben. Mind gyakrabban érte­sülhettek az olvasók e rovat révén különböző bűntényekről, sőt a szaporodó öngyilkosságokról is. Mindemellett gazdasági, kulturális eseményekről kaptak hírt a somogyi előfizetők, vásárlók előzeteseként és tudósítás formájában. Nem rendszeresen, de ebben az időszakban is elő-előbukkan a Csar­nok rovatcím, alatta általában elbeszélésekkel. (így előfordult, hogy két szép­prózai alkotással is találkozhattak egy-egy hatoldalas hetilapban az olvasók.) Gazdászat, Színházi élet, Tanügy rovatcímek találhatók még - nem rendsze­resen - a kor hetilapjaiban. Változatlanul hiányzik viszont az újságokból a riport, amely csak a napi­lapokban kezd meghonosodni a tízes években. Itt sem lesz azonnal rendsze­res műfaj. Hiányoznak műveléséhez a gyakorlott riporterek. így csak ritkán születik olyan kitűnő tényfeltáró riport, amely a Somogyi Hírlap egyik 1914. januári számában jelent meg. Az írás -F/ekete/T/ivadar/ tollából - megrázó erő­vel tárja fel Kaposvár aggápoldjának embertelen körülményeit. 1 " A napilapok a világháború kitörése előtti években kezdik kialakítani a he­tilapoktól eltérő arculatukat. Az első oldalról eltűnnek a tárcák, a vezércikkek, helyükre fontos bel- és külpolitikai hírek kerülnek. Az egyhasábos, sőt gyakran egyszavas, csupán az esemény helyére utaló címeket-sőt cím nélküli írásokat, mert ilyenekkel is lehet találkozni az első oldalon - nagyobb betűkkel szedett, a tartalomra utaló, két- sőt háromhasábos címek váltják fel. Kezdik mind sű­rűbben alkalmazni a fel-, al- és köztes címeket, melyek korábban csak a fővárosi lapokban fordultak elő. A háborús évek alatt tovább növekednek a címbetűk: három-, négysoros címkonstrukciókkal adnak hírt az újságok a harci eseményekről. A belső oldalak is hasonlóan áttekinthetőbbek lettek; a szerkesztősé­gek szellősebb, változatosabb tördeléssel igyekeztek megragadni az olvasók figyelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom