Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Paál László: Somogy megye sajtója 1891-1918 (Második közlemény)

szabadelvű párt politikájának szócsöve. Fenntartás nélkül állt a mindenkori kormány és megyei közigazgatás szolgálatában. A lapot egyik vetélytársa, az újonnan alakult Somogyi Hírlap levelezője (az első számban!) - így jellemzi: - „Huszonhat éve ír jól, rosszul a Somogy politikát és társadalmat, de egyikben sem zavart vizet. Senki becsületébe nem gázolt. Ósdi, circumspectus politikus és megrögzött poétikus hajlam jellemzi a Kisfaludy-féle Balaton regék világából. Nem bánt, de meg sem védelmez. Az áramlatoknak rendeli alá magát." Bárki írta, találó jellemzés.

3 (Ami nem jelenti azt, hogy esetenként ne bizonyította volna szociális érzékenységét. L. erről A társadalmi léthelyzetek az újságokban c. részt!) A lap évtizedeken át mereven ragaszkodott a maga teremtette hagyományokhoz, látszólag mit sem törődve az újonnan alakult vetélytársak kihívásaival. De hogy mennyire megérett a hajdan nagy tekintélyű orgánum a megújulásra, bizonyítja a végül elhatározott változtatás. (Ami feltehetően hosszabb vajúdás eredménye volt, és minden bizonnyal előbb került volna rá a sor, ha Roboz nincs annyira eltelve maga és újságja nagyságától.) Az újság 1908. szeptember 6-i számának első oldalán nem kis meglepődéssel olvashatták a hűséges előfizetők és vásárlók az erről szóló vezércikket Göndör Ferenc tollából. ' Eszerint új korszak következik az újság életében, a „megfiatalodás korszaka". Ami azonban - derül ki a következő mondatokból inkább óvatos reformként, mintsem forradalmi változásként értelmezhető. A lap ugyanis „ezután is megőrzi múltjának nagy elveit, a nagy tradíciók tisztelete fogja vezetni az új szerkesztő tiszteletre méltó erejű tollát, de az ösvény, amelyre a Somogy a mai nappal tért, mindenképpen új és forradalmi lesz... Érdekes, tartalmas, eleven újságot fogunk adni... Politikája a régi marad, de új harcmodort választ megyei és városi ügyekben. Kritikai tükre lesz a kaposvári közéletnek." Végül több érdekes cikket ígért a vezércikk szerzője. Ettől kezdve - 1909. január 3-ig - a lap fejrészén Gyárfás Marci (sic!), a lap eddigi főmunkatársa neve szerepel felelős szerkesztőként. (Jó lenne tudni, miért nem ő vállalkozott szerkesztői elveinek, céljainak ismertetésére.) A szerkesztőség azonban elkésett megújulási elszántságával. Ehhez kevésnek bizonyult a változtatás szükségességének felismerése és a szándék kinyilvánítása. A régi munkatársak nem voltak képesek a megújulásra, a fiatalabbak pedig inkább az újonnan indult orgánumokhoz szegéxitek. Es az olvasók is mindinkább a frissebb szemléletű és kritikusabb hangvételű lapokhoz pártoltak, előnyben részesítve a naponként megjelenő újságokat. (Amelyek mellett a hetilapok egyébként is inkább egy-egy megcélzott réteg érdeklődésére tarthattak számot.) Az „öreg" Somogyban - az ígért érdekesebb anyagok helyett - mind több „átvett" cikk jelent meg, mellettük érdektelen megyei anyagokkal töltötték meg az oldalakat. E mindenki által észlelt jelenségek ellenére természetesen fényes ünnepség keretében emlékezett meg a város és a helyi sajtó - kiemelkedően természetesen a Somogy! - a lap megalakulásának fél évszázados évfordulójáról, terjedelmes cikkekben méltatva az úttörő szerepet vállalt orgánumot, de kivált az alapító felelős szerkesztőt és tulajdonost.

5 A kutató szerette volna olvasni a búcsúzást, az utolsó lapszámot, az elköszönést, amely talán magyarázatot ad az első somogyi újság hanyatlásának okaira. Pontosabban arra: hogyan látta, minősítette a lap szomorú végét a szer-