Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Bodosi Mihály: Adatok a XIX. század Somogy megyei kolerajárványaihoz
tói az év végéig terjedő 2-2 hetes időszakról. Ezek közül az év utolsó jelentése figyelemre méltó, mert ebben összesítés is található. Ezek között sem Somogy, sem Zala megye nem szerepel. Fejér megyéből jelez a Dunántúlról magas értékeket, 525 megbetegedést és 225 főnyi halálozást. Szerepel Tolna is 104 beteggel és 49 halottal, Baranya 168 kolerással, 68 halottal. Az összesítés két okból érdemel említést, egyfelől azért, mert ez a szokatlan idejű járvány csak a következő év február végén ért véget, egybeesve a kiegyezés utáni első kormány kinevezésével, másrészt: hiányos is, mert Somogyban is voltak kolerás halálozások. A Helytartótanács értesítését három pótlandó irányból is bizonyítottnak látszik, hogy a kolera most sem hagyta ki Somogyot. Az év márciusában engedélyezett Somogy című hetilap október végi számában olvasható a rövid hírek között, hogy a Szigetvári járásban 41 kolerás megbetegedést észleltek, melyek nem súlyosak, egyébként jó kezekben folyik a gyógyításuk. Ezekről a továbbiakban híradás nincs. A hírt a halotti anyakönyvi adatok és a Szigetvári járás iratai között talált két orvosi rendelvényköteg igazolják. A vények, melyek valószínűleg a sellyei gyógyszertártól kerültek a számvevőséghez, különböző gyógyszereket, fertőtlenítőszereket tartalmaznak, melyeket 3 koleraorvos részére szolgáltattak ki, s annak az elszámolását küldték meg. A 28 orvosi rendelvényen a dátumok nem azonos idejűek, a legkorábbi október 10-én, az utolsó november 17-én keltezett. Ezeknek a vényeknek a hátlapján Rozgonyi Gábor járásorvos írásával ilyen szövegek olvashatók: „A Dráva menti kolerások részére kiszolgáltatott, Tekintetes Somogy vmegye rovására." Több máson: ,,A Drávaszentmártoni kolerások részére, Tekintetes Somogyi vmegye számlájára." A járásorvos igazolása alatt a vármegye főorvosának az engedélye is olvasható: „Licet: dr. Visy Pál a vármegye physicusa." Az elszámolt és engedélyezett gyógyszerek nem névre szólóak, hanem azt a koleraorvosok részére adták ki, csak részben dózisokban. Ezek ópiummal vegyített hasmenés elleni szerek voltak Doweri-por, bizmuth-tannin ópiumporok, tinktúrák, fájdalom- és lázcsillapítók, nagyobb mennyiségben fertőtlenítőszerek. Ezek a szerek nagyobb részükben minden orvos kézigyógyszertárában megtalálhatók, de csak járvány esetében adta ki a gyógyszerész a vármegye számlájára, más esetekben az orvos, a kórház is kifizette a gyógyszer árát. A fertőzi)tt községek a Szigetvári járásnak a Dráva és a baranyai határ közé szorított háromszögében fekszenek: 7 község és 12 puszta. Réhfalu, Dráva-Szára, Drávakeresztúr, Drávaszentmárton, Drávafok, Markóc, Szentborbás és pusztáik. A terület orvosa, a koleraorvos is Duschkan Simon idősebb magiszteri fokozatú sebész-szülész, tapasztalt uradalmi orvos elsősorban. Több kolerajárványt látott már részben a körzetében, részben kirendelésben. A községeket kiterjedt trahomás fertőzöttségük miatt a lakócsai szemészeti képzettségű sebész is járta. Buchwald Gyula karádi járásorvos 5518/1866 a.i. számon jelenti, hogy Endrődön 6 kolerást észlelt, közülük 3 meghalt, (okt. 10.) „Járvánnyá nem vált!" 22 A vények alapján október elejére eshetett a fertőzöttség kezdete, az átnyúlt december közepéig. Ezt az egyházi anyakönyvek is megerősítik, ezekben az időközökben találhatók a kolera, mint halálokbejegyzés az eltemetettek