Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Bodosi Mihály: Adatok a XIX. század Somogy megyei kolerajárványaihoz

adatai mellett. A halotti anyakönyvek az említett időben kolerahalálokkal 12 halottat tartalmaznak, a veszélyeztetett lakosság 3576 lélek volt. Ezek között, egy családból 3 halottat temettek el egymást követően, az anyát és két leányát. 4 halott csecsemőkorú volt, 4 férfi 30-50 év közötti. Sztárán 2, 1 férfi és 1 nő, Drávafokon egy 38 éves férfi halt meg kolerában. A járvány behurcolása Szentmártonba történt, ez egyébként a legnagyobb lélekszámú hely a környéken, akkoriban 1100 lakossal. Hivatalos kiadvánnyal az országos járvány méreteiről nem találkoztunk, de a B. M. 1874. évi kiadványában Grósz Lipót említést tesz 1866-ról. A Grósz által közölt adatok szerint: ,,Az 1866. évben uralkodott kolerajárvány 87 törvényhatóság 2369 községét fertőzte, 3 309 780 lakost veszélyeztetett. Megbetegedett 153 705 személy, akikből 84 077-en gyógyultak, a betegek 54,6%-a, meghalt 69 626 fő, a betegek 45,3%-a".

2í A kolerajárványhoz egy történelmi és egy somogyi esemény is kapcsolódik. Ekkor történt Klapka György légiójának Sziléziábc)! a felvidéki Trencsén megyébe való betörése, de nagyobb részben az erősen fertőzött vidéktől megrettenve visszavonulni kényszerült. A kaposvári esemény ár. Töltényi János kórházigazgató kezdeményezése volt. Önként vállalkozott a königgrätzi csatában az osztrákok oldalán harcolt somogyi sebesült katonák hazahozatalára és itthoni ápolására, ellátásukra. Miután mindenki támogatását megszerezte, a helyszínre utazott, összegyűjtötte a szállítható somogyi sebesülteket és bevagonírozva vasúton hazaindította, s így sikerült az erősen fertcízött vidékről fehérváriak, veszprémiek segítségével, a Déli Vasút Társaság támogatásával Balatonboglárig szállítani a somogyiakat, miután a veszprémieket a fehérváriakat alkalmas helyen kirakták. Boglártól uradalmak és magányosok kocsijaival vatóságos diadalmenetben szállították a kaposvári kórházba továbbkezelésre a 67 sebesültet, akik itt kellő gondosság mellett teljesen felépültek. A SOMOGY, a halottak és sebesültek neveit és lakhelyüket sorozatban közölte. A hősi halottak emlékét máig Kaposváron a Berzsenyi-parkban obeliszk őrzi. Az alispán értesíti a járásokat

24 a halottakról és sebesültekről. Töltényi dr. nagyszerű tevékenységét nemcsak a megye méltányolta, hanem kitüntetésre is felterjesztették, melynek eredményeként Ferenc József felhatalmazta a kancelláriát, hogy elismerését tudomására adják.

25 Töltényit a még koronázatlan király, 1849-ben hadbíróságával, dezertálás és szabadságharcban való részvétele miatt 10 évi várfogságra ítélte. 1851-ben az orvosokat feltételesen szabadlábra helyezték, 10 évig rendőri felügyelet alatt dolgozott a kaposvári kórházban. Ennek letelte után nevezte ki Mérey főispán a kórház igazgatójává. Somogy vármegyéé utolsói kolerajárványa 1873-ban Az 1867. évi kiegyezés után megalakult kormány a közegészségügyet belügyminiszteri hatáskörbe utalta, melyet államtitkári irányítással önálló osztállyá szerveztek. Az év augusztusában Rimaszombaton tartott orvos gyógyszerész vándorgyűlés feliratban fordult Wenkheim Béla miniszterhez, hogy az 1831 óta folyamatos igényként, az osztály egyik feladataként átfogó egészségügyi törvénytervezet kidolgozását jelölje meg. A kérésnek megfelelően a miniszter