Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Bodosi Mihály: Adatok a XIX. század Somogy megyei kolerajárványaihoz
Conspectus "-ban Veszprém, Tolna, Baranya járványt bevezető dátumát területükön egyöntetűen augusztus 6-ra jelzik. A Fejér megyében az első bejelentés július 21-én történt. A somogyi járvány idejéről az említett kiadványból 3 található az említett iratkötegben, 1831. június 13-tól szeptember 20., 27. és október 31-i tájékoztató. Ebben még a végleges somogyi adatok nem találhatók, mert a megyei járványügyi bizottság csak az október 28-i ülésen hallgatta meg a főorvos jelentését és ekkor tekintette lezártnak a járvány folyamatát. A 3 legveszélyeztetettebb megye Veszprém, Tolna, Baranya vármegyékben a járvány még nem zárult le, sőt a 4. veszélyeztető is megjelent: Zala, melyben a fertőzés kezdetét szeptember 12-re jelzi a tájékoztató. Ezeknek az adatai: 1831. október 31-én." Fejér m.: 99 lakott h. 15 553 beteg 8701 gyógyult, Veszprém m.: 87 lakott h. 6 384 beteg, 1919 gyógyult, Tolnám.: 48 lakott h. 5 289 beteg, 2527 gyógyult, Baranyám.: 18 lakott h. 2 026 beteg 1206 gyógyult, Zala m.: 9 lakott h. 85 beteg, 32 gyógyult, 6853 halott (44,5%) 5583 halott (87%) 2418 halott (46,1%) 818 halott (40,4%) 48 halott (56,5%) Az országos adatokat 1832. február 14-e után az országos főorvos összesítése Kátay Gábor oktató füzetéből: ,,A 9 hónapig tartó járvány 5008 lakott helyet 50-ből 46 vármegyét érintett Erdély és Horvátország nélkül. Megbetegedett 536 517 fő, akik közül 298 876-an meggyógyultak (55,7%), meghaltak 237 640-en (44,3%)" 12 A szerző hozzáteszi, hogy ezek a számok nem tartalmazzák a szigetszerű eseteket, sem azokat, akik a betegség szövődményeibe haltak bele, jóval a járvány után. Az egész Európát és a Brit szigeteket is bejárt pandemia halálozási %-a mindenütt 40% felett volt. A járványoknak a legnehezebben elviselhető következményei kordonokkal való védekezés, a veszteglőkbe zárás és az éhezés voltak, helyenként lázadások is előfordultak. Az 1836. évi, második Somogy? megyei kolerajárvány Az 1831-ben sikeresen feltartóztatott kolerajárvány tanulságainak megbeszélésére az 1832 májusi megyegyűlés alkalmával került sor, amikor már megismerhették az Európa egészét átjárt járvány szomorú eredményeit és összehasonlítást tehettek az országos adatokkal is. Csorba főorvos összegezte a tanulságokat az alispán jelenlétében, a résztvevőknek a megszolgált bérük kifizetése mellé még a vármegye jutalmául a napidíjak kétszeresének a kifizetését rendelte el. Csorba még arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi tanulságok megismerése azért fontos, mert 8-10 év múlva a járvány megjelenése újból várható, s akkor a saját és a mások tanulságait ismerve sikeres lehet a védekezés és a gyógyítás az eddiginél jobb módszerekkel. 1832-ben senki sem gondolt arra, hogy 4 év múlva a járvány újra meglepi a megyét. Abban az időben a pusztító marhavészre irányult a figyelem, mely a Dráván túli Szerémséget évente meglátogatta. Egy-egy ilyen pusztítás után sokan kerestek munkát Baranyában, Somogyban.
