Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Bodosi Mihály: Adatok a XIX. század Somogy megyei kolerajárványaihoz

ADATOK A XIX. SZÁZAD SOMOGY MEGYEI KOLERAJÁRVÁNYAIHOZ BODOSI MIHÁLY Vázlatos ismeretek a koleráról és a 19. századi járványairól A kolerát (cholera) a több mint 30 féle bélfertőzést okozó baktérium közül a vibriók csoportjába sorolták, 3 ázsiai származású törzsével. Elnevezésük: vibrio cholerae asiaticae. A három törzs közül indiai az Ogawa és az Inába törzs, melyek a Ganges és a Barahmaputra összefolyásától a tengerig terjedő hatalmas mocsaras deltavidéken együtt élnek. A harmadiknak, bár arab nevet kapott: El-Tor, az őshazája Celebes (Sulawesi). A tengeri árapály következtében a telephelyük hol édes, hol sós tengervízzel elárasztott. Kísérlettel bizonyították, hogy édes vízben 30, tengervízben 90 nap után veszítik el osztódó képességüket. Telephelyeiken a feldúsulásuk 8-10 év alatt válik olyan fokúvá, hogy kirajzani kényszerülnek. A hajózás, a karavánutak, a vasút, sőt már a repülők is a világ minden tájára elszállítják. Ausztrália kivételével már minden kontinensen vannak melegövi kolóniái. Járványairól már a középkorból vannak adatok. A 19- századi első járványának (1816-1823) fő iránya keleti volt, de a karavánok a fertőzést elhozták a Volga deltájáig, a mekkai zarándokok ElőÁzsiába, Szíriába, Palesztinába, Egyiptomba, Tuniszig. A földközi-tengeri hajózás révén néhány európai kikötőben is észlelték. Európát a második az 1816-1837-ig tartc) pandemia borította el és két hazánkhoz közeli telephelyet hagyott hátra a Duna deltájában és a török birodalom balkáni maradványában, Boszniában. Ebben a szakaszban hazánkat is meglátogatta 1831-ben. Somogy megye kétszer is kivette részét 1831-ben a megye északkeleti részén, 1836-ban délnyugaton. A III. európai és hazai járvány 1846-1861-ig tartott, ezalatt a vármegyét 1849-ben és 1855-ben pusztította. 1866-ban néhány Balkánról behurcolt megbetegedés volt a Szigetvári járásban, ezt az 1873- évi, utolsó megyei járvány követte. Ez az öt járvány lefolyása minden alkalommal kedvezőbb volt, mint az ország átlaga, mégis csaknem 10 ezer (9986) halálozást okozott. Az ország 6 járványa Erdéllyel együtt több mint 2 millió embert vitt a sírba. Európa emberveszteségét 6 és 7 millióra becsülték.

1 Magyarországon 1886-ban és 1892-ben is volt - a szomszédságból behurcolt - járvány a határok mentén és a Duna- és a Tisza-parti településeken. Mellőzve a 19. század második felének meddő vitáit, mely mégic. Koch 1883-as felfedezése és 1884. évi közleménye

2 és vitái után is folyt a fertőzés és