Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)
T. Mérey Klára: Nagyatád a kisgazdamozgalom bölcsője (Második közlemény)
NAGYATÁD, A KISGAZDAMOZGALOM BÖLCSŐJE (Második közlemény) T. MÉREY KIÁRA A tanulmány első része Nagyatád múltjában azokat az előzményeket tekintette át, amelyek a város gazdasági és társadalmi életét formálták. A török után szinte teljesen újonnan kiépült mezőváros vegyes nemzetiségű és vallású település volt. E mezővárosban viszonylag korán megtelepült és gazdasági szerephez jutott a zsidóság, amely a kereskedelem hordozója volt, s az iparosréteg, mely Európa minden tájáról érkezett. A korai, nagyrészt horvát megtelepülök lelki gondozását az 1731-től betelepült ferencesek végezték. A 19. században a mezőváros lakói számára a földbirtokrendezés kérdése jelentette a fő problémát. A tanulmány első része a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdéseket vizsgálta és elemezte behatóan. Vizsgálódásaink körébe - az összehasonlítás kedvéért - bevontuk azt a három települést is (Bodvica, Henész és Kivadár településeket), amelyek 1941 óta Nagyatád részévé váltak. Tíz táblázatban összefoglalt széles körű adatfeltárás nyomán arra a megállapításra jutottam, hogy a mezőgazdaságban a nagybirtok fölénye volt a területre jellemző. Az agrárnépesség többsége uradalmi cselédekből, illetve „birtokaikból" megélni nem tudó szegényparasztokból állt a 19-20. század fordulóján ezen a vidéken. A kisbirtok szétaprózódott és a határban szanaszét feküdt. Ez volt az a kedvező „talaj", amelyből a Nagyatádi Szabó István által megindított kisgazdamozgalom kinőtt. Ennek akkori programpontjai a mezőgazdasági munkások élet- és munkakörülményeinek javítását, továbbá a latifundiumok és a holtkézi birtokok állami megváltását, a feudális maradványok felszámolását tűzte zászlajára. Nagyatád és környékének különleges arculatát azonban nemcsak a mezőgazdaság formálta. A mezőváros életében kezdetektől nagy szerepet játszott az ipar és a kereskedelem. Nyilvánvaló, hogy a kisgazdamozgalom programjának kialakítását egy olyan mezővárosi társadalom is inspirálta, amelyben mindez nem elhanyagolható tényező. Az alábbiakban ezeket az „indító", befolyásoló erőket tesszük vizsgálatunk tárgyává. Azt vizsgáljuk, hogy miként alakult, formálódott a kiegyezést követően Nagyatád és vidékének társadalmában a mezőgazdaságon „kívüli", de azzal szorosan összefüggő réteg száma, megoszlása, élete 1918-ig, a háború befejezéséig. c) Ipar, kereskedelem, hitelélet Nagyatád már a forradalom előtt azzal tűnt ki környezetéből, hogy viszonylag nagy volt a benne lakó iparos népesség száma. Az 1850-es évekből csak közvetett úton van tudomásunk arról, hogy ebben a mezővárosban az iparnak, elsősorban a
