Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

T. Mérey Klára: Nagyatád a kisgazdamozgalom bölcsője (Második közlemény)

kézműiparnak igen jelentős szerepe volt. Csorba József megyetörténeti munkájá­ban a mesteremberek közül a posztó- és a szűrszabókat említi külön Nagyatádon, továbbá a vászonneműfestőkkel kapcsolatosan utal ismét erre a mezővárosra, mint e mesterek lakóhelyére. 1 Úgy látszik tehát, hogy elsősorban a ruházati iparban, ill. a textiliparban szereztek hírnevet maguknak a nagyatádiak. Ezt támasztja alá egy 1862­ben kelt takács, továbbá egy 1867-ben keltezett csizmadia céhbizonyságlevél. 2 Az 1859 decemberében kibocsátott Gewerbeordnung, az iparrendtartás császári nyílt paranccsal megszüntette az addig fennálló iparszervezeti típusokat, s így a céheket is. 3 Ez az iparrendtartás azonban a magyar alkotmány szempontjából törvénytelen volt, mert Ferenc József még trónbitorlóként uralkodott ekkor. A tár­sadalom nem is fogadta el ezt az intézkedést. Ezt igazolják az előbb említett céhbi­zonyságlevelek keltezésének időpontjai is. A magyar törvényhozás 1872-ben szüntette meg a céheket. Jellemző Nagyatád iparosságának belső összetartó erejére az, hogy a céhek folytatójaként 3 ipartársulat is alakult, mégpedig 1873-ban egy csizmadia ipartársulat 32 taggal, amely 60 forint készpénzzel és 43 Ft értékű vagyonnal rendelkezett, és „a községben fentállott öreg és kiscéhek helyébe alakult ipartársulat" - ahogyan ezt a pécsi kereskedelmi és ipar­kamara jelentésében írták - amelynek 44 tagja volt és 43 Ft értékű ingó vagy ingatlan vagyonnal rendelkezett. A következő esztendőben II. vegyes ipartársulat alakult 53 taggal, 30 Ft készpénzvagyonnal és 45 Ft értékű ingó vagy ingatlan vagyonnal. 4 Milyen mesteremberek dolgozhattak ekkor Nagyatádon? A mezőváros iparos és kereskedő lakosságának, általában a nem mezőgazdasági foglalkozóknak számát a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara a hozzá tartozó Dunántúl területén települé­sekre lebontva összeíratta. Ennek alapján módunkban állott Nagyatád és a hozzá tartozó három település lakosainak foglalkozási struktúráját áttekinteni. 1. táblázat Nagyatád és a hozzá tartozó települések nem mezőgazdasággal foglalkozó kereső lakossága 1876-han s Iparban Keresk. Hitelélet A település önálló segéd tanonc munkás vállalkozóinak és neve vállalkozó férfi nő gyerek alkalmazottainak szá száma Atád, Nagy 166 85 84 ­_ _ 40 5 Bodvica 5 ­1 ­- ­- ­Henész (Simongát­pusztával) 8 3 2 3 3 ­Kivadár 8 2 2 3 ­­A táblázat adataiból azonnal kitűnik, hogy Nagyatád a kereskedelem és a hi­telélet terén központi szerepet töltött be, s ennek különösen azért volt jelentősége, mert a szomszédos volt jobbágyfalvak, ill. uradalmi puszta területén nem élt keres­kedő. Ekkor még a vándorárusok, ill. a búcsúk és vásárok szerepe igen jelentős egy­egy vidék árucseréje szempontjából. Nagyatádon pedig - mint láttuk - évente ötször volt országos vásár, és utóbb arról is értesültünk, hogy jó hírűek voltak a heti vásárai

Next

/
Oldalképek
Tartalom