Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

T. Mérey Klára: Nagyatád a kisgazdamozgalom bölcsője (Második közlemény)

kézműiparnak igen jelentős szerepe volt. Csorba József megyetörténeti munkájában a mesteremberek közül a posztó- és a szűrszabókat említi külön Nagyatádon, továbbá a vászonneműfestőkkel kapcsolatosan utal ismét erre a mezővárosra, mint e mesterek lakóhelyére.

1 Úgy látszik tehát, hogy elsősorban a ruházati iparban, ill. a textiliparban szereztek hírnevet maguknak a nagyatádiak. Ezt támasztja alá egy 1862ben kelt takács, továbbá egy 1867-ben keltezett csizmadia céhbizonyságlevél.

2 Az 1859 decemberében kibocsátott Gewerbeordnung, az iparrendtartás császári nyílt paranccsal megszüntette az addig fennálló iparszervezeti típusokat, s így a céheket is.

3 Ez az iparrendtartás azonban a magyar alkotmány szempontjából törvénytelen volt, mert Ferenc József még trónbitorlóként uralkodott ekkor. A társadalom nem is fogadta el ezt az intézkedést. Ezt igazolják az előbb említett céhbizonyságlevelek keltezésének időpontjai is. A magyar törvényhozás 1872-ben szüntette meg a céheket. Jellemző Nagyatád iparosságának belső összetartó erejére az, hogy a céhek folytatójaként 3 ipartársulat is alakult, mégpedig 1873-ban egy csizmadia ipartársulat 32 taggal, amely 60 forint készpénzzel és 43 Ft értékű vagyonnal rendelkezett, és „a községben fentállott öreg és kiscéhek helyébe alakult ipartársulat" - ahogyan ezt a pécsi kereskedelmi és iparkamara jelentésében írták - amelynek 44 tagja volt és 43 Ft értékű ingó vagy ingatlan vagyonnal rendelkezett. A következő esztendőben II. vegyes ipartársulat alakult 53 taggal, 30 Ft készpénzvagyonnal és 45 Ft értékű ingó vagy ingatlan vagyonnal.

4 Milyen mesteremberek dolgozhattak ekkor Nagyatádon? A mezőváros iparos és kereskedő lakosságának, általában a nem mezőgazdasági foglalkozóknak számát a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara a hozzá tartozó Dunántúl területén településekre lebontva összeíratta. Ennek alapján módunkban állott Nagyatád és a hozzá tartozó három település lakosainak foglalkozási struktúráját áttekinteni. 1. táblázat Nagyatád és a hozzá tartozó települések nem mezőgazdasággal foglalkozó kereső lakossága 1876-han

s Iparban Keresk. Hitelélet A település önálló segéd tanonc munkás vállalkozóinak és neve vállalkozó férfi nő gyerek alkalmazottainak szá száma Atád, Nagy 166 85 84 _ _ 40 5 Bodvica 5 1 - - Henész (Simongátpusztával) 8 3 2 3 3 Kivadár 8 2 2 3 A táblázat adataiból azonnal kitűnik, hogy Nagyatád a kereskedelem és a hitelélet terén központi szerepet töltött be, s ennek különösen azért volt jelentősége, mert a szomszédos volt jobbágyfalvak, ill. uradalmi puszta területén nem élt kereskedő. Ekkor még a vándorárusok, ill. a búcsúk és vásárok szerepe igen jelentős egyegy vidék árucseréje szempontjából. Nagyatádon pedig - mint láttuk - évente ötször volt országos vásár, és utóbb arról is értesültünk, hogy jó hírűek voltak a heti vásárai