Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

T. Mérey Klára: Nagyatád a kisgazdamozgalom bölcsője (Második közlemény)

5. táblázat Az állatállomány alakulása a nagyatádi járásban a világháború idején

7

'* Megnevezés 1914 1916 191L(') 8 223 7 084 6 990 Szarvasmarha 18 747 17071 18 678 Sertés 43 084 35858 42 036 Kecske 2 2 ismeretlen Juh 26 346 20 897 17616 A megyei és az országos összeírás tehát 1914 óta az állatállomány csökkenését mutatja, ami különösen a lovak esetében kirívó. Hz nem csodálható, hiszen a ló is „katonaként" szolgált ekkor a huszárezredekben és a tréneknél. A sertések számának csökkenésében az 1916. évi adat tűnik reálisnak. Meghökkentő a juhok számának nagyarányú esése; a háború okozta munkaerőhiány hatott nyilván kedvezőtlenül az uradalmak juhászataira. De éreztette hatását a háború kulturális vonalon is. A polgári leányiskoláról a Polgáriskolai Egyesület már nem tudott megfelelő módon gondoskodni, az iskola hiányait nem tudta pótolni, és így az az 1915/16. tanévvégén megszűnt.

0 * * * Tanulmányunk végére érve át kell tekintenünk, hogy milyen utat tett meg Nagyatád a kapitalizmus kialakulása illetve annak legdinamikusabb fejlődést mutató időszakában. 1881-ben 311 ház állott Nagyatádon, amelyben 2795 fő lakott. Bodvicán, Henészen, Kivadáron 176 házban mintegy másfél ezer ember élt.

71 1910-ben Nagyatádon 421 lakóházban 3663 lakót jegyeztek fel, s további 90 katona élt még ott, akik a méntelephez tartoztak. E lakóházaknak több mint a fele téglából épült. Bodvicán, Henészen és Kivadáron ugyanakkor 192 lakóházban 1987 fő élt. A házak száma tehát nem gyarapodott feltűnően, mint ahogy a lakosság száma sem nőtt viharos sebességgel.

7 Ez a tény egyben ennek az időszaknak mérlegét is adja Nagyatád számára. De nézzünk meg egy másik statisztikai adatot: a postai forgalmat jelző táviratszámokat. 1882-ben Nagyatádra 92 távirat érkezett és onnan 99 táviratot adtak fel. A Nagyatád-Szob állomáson - amely már a környék táviratforgalmát is jelzi - 540 táviratot adtak fel, és oda 636 érkezett. Kaposvár táviratforgalma ugyanekkor ennek közel tízszerese, Barcsé pedig nyolcszorosa volt.

78 Nagyatád azok közé a tipikus kisvárosok közé tartozott Magyarországon ebben az időszakban, amelyek őrizték konzervatív hagyományaikat és szinte napról napra kellett megküzdeni a község egyre szaporodó gondjaival. Lakossága - nemzetiségét, vallását és társadalmi helyzetét tekintve egyaránt - sokszínű és sokrétű volt. Ezt fejezi ki az a sok-sok egyesület, egylet, kaszinó stb., amely falai között otthont talált. A közéletben fontos szerepet játszott a ferences zárda, amelynek rendfőnöke esetenként még a sajtó hasábjain is - rendszerint vezércikkben - közölhette gondolatait. De éppen olyan erős hatása volt a nagyközség életére az izraelita hitközségnek, amelynek tudós rabbija volt pl. a polgári iskola létrehozatalának egyik legfőbb mozgatója.