Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

T. Mérey Klára: Nagyatád a kisgazdamozgalom bölcsője (Második közlemény)

A nagyatádi hitelszövetkezet is eredményesen fejlődött, 1904-ben heti 20 fillér befizetésével 1128 tagja volt 22 005 üzletrésszel. Két év múlva, 1906-ban már 1400 tagja volt, s több mint 27 ezer üzletrésze. Az az évi tiszta nyereség meghaladta a 25 ezer koronát. (Ez 12 500 forintnak felelt meg, minthogy akkor már áttértek a forintról a korona valutára.) Ennek a szövetkezetnek ügyeit a Nagyatádi járási Takarékpénztár Rt. látta el.

15 A pénzintézetek eredményes működése felkeltette a városban egyes lakosok kritikáját. Nagyatád hetilapjában 1906 decemberében a mai vidéki pénzintézetekről írott, aláírás nélküli cikk szerzője az osztalékok magas összegét kifogásolta, amely szerinte az alaptőke 25-30%-át is elérte. Ez pedig azt jelentette, hogy ezek a pénzintézetek évi 30-40%-os nyereséggel dolgoznak. Ugyanakkor a kisgazdák - minthogy nem tudnak földhitelhez jutni - kivándorolni kényszerülnek. Alig néhány hét után megszületett a válasz erre a cikkre, amelyet K. F. írt. A szerző szerint a kivándorlás oka nem az eladósodás vagy a hitel hiánya Nagyatád környékén. A járásbírósági statisztika szerint a takarékpénztári perek az összes pernek alig 1%-át képezik. A két nagyatádi pénzintézet a földek becsértékének 50-70% -át kitevő jelzálogkölcsönt ad a parasztságnak 5 1/2-6 1/2%-os kamatra hosszú lejárattal és részletben fizeti letően. E pénzintézetek tehát 1/2-2% üzleti haszonra dolgoznak, s az jellemzi őket, hogy elsősorban a kölcsönt igénylő kisemberek hiteligényét elégítik ki.

1 Mindamellett nem tagadható, hogy a hitelélet egyben jó üzlet is volt, bár éppen a vezetőség összetételéből úgy tűnik, hogy a pénzt elsősorban jól menő ipari és kereskedelmi vállalatokban forgatták. A kereskedelem és a hitelélet Nagyatádon belül a századforduló után is fejlődött. Ennek legfontosabb mutatója az ezzel foglalkozók számának alakulása. 1900ban Nagyatádon 72 kereskedőt és hiteléletben alkalmazottat jegyeztek fel a foglalkozási statisztikákban, 1910-ben pedig számuk 107 főre nőtt. Eltartottaikkal együtt számítva, a századfordulón a lakosság 6%-át, 1910-ben pedig 7%-át tartotta el ez a két foglalkozási ág. - 1900-ban Bodvicán is feljegyeztek 3 kereskedőt, akiknek száma 1910-ben már 6, s ebben az évben Henészen is megjelent az első kereskedő.

18 Nagyatád erőssége azonban végig az ipar volt. 1900-ban - mint láttuk - a lakosság 33%-át az ipar tartotta el. Alábbi táblázatunk ennek az iparnak szerkezetéről ad áttekintést. 2. táblázat Az ipar keresői foglalkozási viszony szerint Iparban A tulajdonképpeni iparban dolgozók önálló segédsze- összesen 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 Nagyatád 481 679 202 225 274 151 476 676 Bodvica 21 27 7 6 9 20 16 26 Henész 38 3-1 16 13 20 21 36 34 Ki vadar 12 1 1 5 6 5 12 11 A település neve