Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)
T. Mérey Klára: Nagyatád a kisgazdamozgalom bölcsője (Második közlemény)
is. A századforduló utáni évek egyik legizgalmasabb sajtótémája: éppen a vásártér helye volt. A település belső rendjének biztosítása és szépítése megkívánta volna azt, hogy a belváros területéről kitiltsák a vásárok résztvevőit, elsősorban az állatvásárokat kellett a belterületen kívülre helyezni. Ezt a kérdést, minthogy többféle érdeket sértett (a belvárosi kereskedők érdekeit, akik féltek, hogy nem jönnek be hozzájuk a vásározók; a nyugalmukat és a város rendezettségét féltő egyéb lakosok érdekeit stb.) többször tárgyalta a helyi sajtó. Nagyatád kereskedői 1876-ban: két bőrkereskedő egy-egy segéddel és tanonccal, 3 lisztkereskedő, kik közül az egyiknél 1 férfimunkás állt alkalmazásban. Élt továbbá a nagyközségben 12 vegyeskereskedő, akiknél összesen 5 segéd és 4 tanonc dolgozott, volt továbbá 6 szatócs és 4 házaló, vagyis vándorkereskedő. A kereskedések tehát a nagyközség és nyilván a környék szükségletét látták el, illetve a nagykereskedők a nagybirtokok áruival: bőrrel, liszttel kereskedtek. Utóbb éppen e nagykereskedők váltak az ipari vállalatok támogatóivá, a kereskedelmi tőke alakult át ipari tőkévé. A hiteléletet 1876-ban két fontos intézmény képviselte: a segélyegylet, mely az iparkamarai jelentésben egy vállalkozóval került feljegyzésre. E segélyegyletről keveset tudunk. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara 1882. évi nagy jelentésében is szerepel, de mindössze a neve, sem a taglétszámot, sem megalakulásának évét vagy egyéb adatait nem tüntették fel. Hasonlóképp, minden adat nélkül közli a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara a nagyatádi önsegélyző egylet-szövetkezet nevét. 8 Az ugyancsak ebben az évben megjelentetett pénzügyi évkönyvben a szövetkezetek között szerepel: Nagy-Atádi önsegélyző egylet-szövetkezet néven ez utóbbi, amelynek megalakulása 1876-ban történt - közlésük szerint. 1881-ben a törzstőke 45 917 forint volt, s az évi nyeresége: 1076 forint. A szövetkezet 1880-81ben 52 ezer forintos összforgalmat bonyolított le. 9 Valamivel többet tudunk a Takarékpénztár néven az 1876. évi összeírásban szereplő pénzintézetről, amelyben akkor egy vállalkozó, két segéd és egy munkás dolgozott. A Nagyatádi Takarékpénztár Somogy megye ötödik pénzintézete volt, előtte csak Kaposvárott (1864), Szigetváron, Marcaliban és Csurgón alakultak takarékpénztárak, amelyek még 1903-ban is az ügyfelek rendelkezésére állottak. 10 A Nagyatádi Takarékpénztár Rt. 1872-ben jött létre 300 db 100 forintos részjegy jegyzésével. 1882-ben - az iparkamara jelentése szerint 30 ezer forint részvénytőkével rendelkezett, de a takarékbetétek és a kamatok összege ennek több mint tízszerese volt (326 ezer Ft). Az az évi tiszta nyereség 3634 Ft volt, s részvényenként 12 Ft osztalékot fizetett. " A takarékpénztár igazgatósági tagjai Nagyatád pénzemberei voltak: földbirtokosok (pl. Hirsch Adolf), kereskedők (pl. Rotter Dávid), az iparélet vezéralakjai (pl. a gombkötőgyár tulajdonosa: Wolláck Jakab), értelmiségiek (pl. Gyarmathy József ügyvéd). A takarékpénztár eredményesen működött olyannyira, hogy 1899ben alaptőkéjét négyszeresére: 120 ezer Ft-ra emelték. Évi összforgalma ekkor már meghaladta a 3,5 millió forintot. 1 " 1894-ben újabb pénzintézet alakult Nagyatádon: Nagyatádi Járás Takarékpénztára néven, s még ugyanebben az évben a járásnak hitelszövetkezete is létrejött. 13 A járási takarékpénztár megalakulását követő második évben, 1896-ban új részvények kibocsátásával kétszeresre emelte az eredetileg 40 ezer Ft alaptőkét. 1899-ben tiszta nyeresége meghaladta a 12 ezer forintot.
