Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Borsa Iván: A Somogyi Konvent oklevelei az Országos Levéltárban (Forrásközlés) (Első közlemény

cantor, de megtartottuk a szerzetesi mivoltot jelölőfráter szót is ebben az alakjában. - Meg kell említeni, hogy bizonyos esetekben célszerűnek mutatkozott a magyar kifejezések pontosítása érdekében zárójelben megadni a latin eredetit is, de ilyen megoldás található olyankor is, amikor a latin eredeti pontosabban vagy árnyaltab­ban fejezi ki mondandóját, mint ahogy az magyarban lehetséges. Ilyen és hasonló okok magyarázzák, hogy egyes kivonatokban rendszerint dőlt betűkkel szedve több-kevesebb latin szó is előfordul. A helységneveket, továbbá a nem latin család- és személyneveket betűhíven közöljük. Olyan esetben, ha egy oklevélszöveg több példányban vagy középkori átírásban maradt meg, úgy az eltérő névalakokat közvetlenül az eredeti név után tett / jellel kapcsoljuk. Az egyes kivonatok után következő leírás végén dőlt szedéssel olvasható, hogy a kivonatolt oklevél eredetije milyen levéltári jelzet alatt található. A Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára esetében ez a megfelelő DL-szám, amit zárójelben követ annak a levéltári egységnek a megnevezése, ahonnan az oklevél bekerült a Diplomatikai Levéltárba. Másutt őrzött oklevél esetében is az eredeti oklevél jelzete van dőlt szedéssel, s ezt zárójelben követi az a DF-szám, amely alatt az oklevél fényképe a Magyar Országos Levéltárban megtalálható. Egyes esetekben e két jelzet között álló szedéssel az oklevél régebbi jelzete olvasható. 1.1215. Herueus, Szent Egyed somogyi apátja(!) és monostorának szerzetesei - a győri püspök, a (pécs)váradi és a Beel-i apát mint a pápa által kiküldött bírók előtt - az egész káptalan tanácsából és egyetértésével, nem akarván követni Hillibertus apát és pártfogói gonoszságát és igazságtalanságát (mulitiam et iniquitatem) amellyel meg­zavarták a pannóniai Szent Márton-monostor birtokait saját népeik és a Szent Péter­kápolna hívei (parrochianorum) szántóinak, csűrjeinek (orreorum), pincéinek (cellariorum) tizedei tekintetében, továbbá szembeszállni (contraire) a szent király és a római pápák (pontificum) privilégiumaival - megígérik és utódaikat is kötelezik a fenti tizedek fizetésére. Az oklevelet az apát és a konvent pecsétjével erősítették meg. Átírták és jóváhagyták a győri püspök, a pécsváradi és a béli apát mint pápai bírák 1215­ben kelt oklevelükben, amelyet Dénes nádor és szolnoki ispán 1235-i oklevele tartott fenn. Ennek XIII. századi másolata Pannonhalmi főapátság rendi levéltára, Liber ruber (DF 208291 60. - 1224. január 23. (2. die Vincentii). Wenzel: Árpád-kori új okmánytár XI. 132. - A pannonhalmi Szent Benedek-rend tör­ténete I. 632. A somogyi Szent Egyed-monostor konventjének oklevele a veszprémvölgyi apácák Baranya megyei Sarlós nevű birtokának a pécsváradi konvent részére történt bérbeadásáról. - Az oklevél szövegét a fehérvári keresztes konvent 1399. január 8-án kelt átírása tartotta fenn. DL 112. ( Acta Jesuitica, Jaurinum 10-2.) - Kiadta ezzel a keltezéssel (minthogy az 1399. évi átírásban is így olvasható) a Hazai Okmánytár VII. 10. Az oklevelet igen fejlettfogalmazására való tekintettel és átírási hibával indokolva 1324-re kell tenni, esetleg XIV. századi hamisít­ványnak kell tekinteni. - Kivonatát lásd majd az 1324. évnél. 2. 1252. A somogyi Szent Egyed-monostor konventje bizonyítja, hogy idősb (magni) Moyus fiai: Moy/us és Sándor mesterek örökölt birtokaik közül négyet - az egy kör­zetben (in uno circulo) levő Mogorfalw, ahol Szent Benedek tiszteletére monostort

Next

/
Oldalképek
Tartalom