Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Szita László: Német családok betelepülése Somogy megyébe a két világháború közötti időszakban (1930-1940)

kiderüljön a feltáró munka, és újabb adatokat adjon a Volksbund kezébe. Ezért mindent szóban közöltek Pátival. Erről 1940. szeptember 17-én szigorúan bizalmas leiratban értesítették Széchényi Endrét, aki azt közölte Pátival. Az erről fennmaradt feljegyzés szerint csak azt a 14 somogyi községet kellett azután Páti kérdőíve alapján megszondázni, ahova a legtöbb német család települt be 1930-1940 között. A munkát olyan körültekintéssel végezték el, hogy a legkisebb visszhangja sem volt.

19 Az újabb „kutatási megbízást" 1941. januárban dr. Páti a következő települések vizsgálatára kapta: Barcsi járásban: Barcs, Szulok. Igali járásban: Magyaratád, Somogyszil. Kaposvári járásban: Baté, Gálosfa, Szentbalázs. Lengyeltóti járásban: Fonyód. Szigetvári járásban: Somogyhárságy, Szentlászló. Tabi járásban: Karád, Kőröshegy, Nágocs, Ságvár. Páti Eerenc 1941. január 3-án írta meg jelentését Széchényi Endrének, amelyből részletesen tájékozódhatunk munkájáról, munkamódszeréről, eredményeiről, illetve a felmérés hiányosságairól. E szerint jelentése forrása: a jegyzőkkel folytatott beszélgetések, továbbá a részére átadott írásbeli anyag, amelyeket a községi irattárakból kölcsönzött. Hét nap alatt 30 jegyzőségen fordult meg. S mivel érkezése a jegyzőket felkészületlenül találta, nehézségek támadtak az adatok felkutatása során. A továbbiakban a következőképpen jellemezte a munkát: „...De talán sikerült mégis megragadnom a dolgoklényegét, a tanulmánynak némi egyöntetűséget adnom, s a leglényegesebb kérdésekre válaszolnom. Nagy gondot fordítottam a település kiindulópontjának megállapítására, az ingatlanvásárlásra, arra, hogy ez milyen kézből történi, s hogy mi lett az eladóval, megállapítottam a családtagok számát is. Igyekeztem a szereplő személyek és családok rövid jellemzését adni, az „általános jellemzés"-ben pedig a község, illetőleg a körjegyzőség egész képét visszatükröztetni. Valótlant nem írtam le, amiben bizonytalan voltam azt mellőztem, és igyekeztem a valóságot megállapítani. Látom munkám hiányát, szerettem volna azokat pé>tolni, s mi sem lett volna könnyebb, csak egy levélben vagy telefonbeszélgetésben tisztázni, de a discretio tartózkodást parancsolt. A mai ideges időkben óvakodtam attól, hogy tisztán statisztikai munkám félreértessék, illetve félreértésekre adjon alapot, nem akartam abba a hibába esni, mintáz, aki tatarozás, szépítgetés közben felgyújtja a házát.... "

20 Páti e jelentésében utalt arra, hogy Baranyából, Tolnából és Veszprémből Somogyba települtek 98%-a német falvakból érkezett. Mind a kisbirtokosok, mind a cselédek között voltak azután olyanok, akik visszaköltöztek a vizsgált évtizedben. Számuk azonban nagyon minimális volt.

21 A továbbiakban Páti néhány megmaradt leveléből a megye telepedési viszonyaira vonatkozó utalásait emeljük ki. 1940. szeptember 9-i levelében Széchényi Endrének a következőket írta: „...a főbírói jelentésekben benne foglaltatik az egész német ajkú Somogy megyei népmozgalom. Ez több mint amit célul tűztünk ki, de ez a többlet szerintem nem felesleges, megyénk népességének alakulására ugyanis a megye egyik községéből a másikba való telepedés is lényeges lehet...