Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon

vazattöbbséggel győzte le munkapárti ellenfelét. Nóvák János Szabó István harcos­társa volt a megyei törvényhatósági bizottságban, melynek 1901-től tagja volt. Szabó Istvánhoz hasonlóan 6 osztályt végzett. Bíró volt szülőfalujában, Sandon. Falujában árva gyerekként nőtt fel, és fiatalon napszámosmunkából élt, és ebből a helyzetből küzdötte fel magát 1910-re 130 holdas jómódú gazdává. Nóvák sok tekintetben Szabó István riválisa volt a somogyi gazdák szervezése terén. Talán ekkor Szabónál követ­kezetesebb, békés kompromisszumokra kevésbé hajló egyéniség volt. Szabó István nélkül ő lehetett volna a somogyi kisgazdák vezére. Sok jel mutat arra, hogy talán ezért, különösebben nem kedvelték egymást. Talán azért is nem foglalkozott vele megfelelő súllyal a gazdapárti sajtó, ennél fogva kevesebbet tudunk róla. 157 A legfölényesebb diadalt Szabó István aratta neves munkapárti riválisával szemben. Biztos győzelmet aratott Hercegh Sándor, Duchon Ödön (Kossuth-párt, volt képviselő) ellen, aki még hasonló fölénnyel győzött 1908-ban, a pótválasztáson a kisgazdák jelöltjével szemben. Ennyit változott a helyzet Somogyban két év alatt, három gazdapárti győzelem. Az új pártnak a már ismertetett helyzet tudatában sem kellett szégyenkeznie. A hagyományos úri pártokkal szemben eddig még egyetlen pártnak sem sikerült az ismeretlenségből kilépve országosan ennyi szavazatot sze­reznie. Szabó István (Nagyatád) 2330 Nóvák János (Csurgó) 1570 Hercegh Sándor (Szigetvár) 1340 Mayer János (Kápolna) 1330 Winter Ádám (Gyoma) 980(2. ford. 1590) Gózon Gyula (Nagyvázsony) 880 Diószeghy Mihály (Poroszló) 650 KisivánJános (Marcali) 420 Dékány István (Tab) 400 K. Horváth János (Orosháza) 360 Dóczi Imre (Székelyhíd) 340 Szijj Bálint (Nagyigmánd) 330 Nagy Ádám M. (Enying) 190 MedvegyJános (Szarvas) 190 Hézső Pál (Hódmezővásárhely) 90 Gyalogjános (Jászberény) 70 A Gazdapárt 3 képviselővel a parlamentbe jutott, Áchim L. András ismét man­dátumot szerzett Békéscsabán, a Vázsonyi vezette Demokrata képviselők száma viszont 2 főre fogyatkozott, a nemzetiségi képviselők zömét kibuktatták, Mezőfi Vilmost is megbuktatták Szegváron, vele szemben Pallavicini őrgrófot léptették fel. így a demokratikus pártok ténylegesen nem nyertek teret. A parasztképviselők száma nem szaporodott. Ugyan bejutott ismét a délvidéki németek képviseletében Filipp János kisgazda, de Áchim L. Andrást egy év múlva meggyilkolták, tehát a paraszti képviselők száma ismét 4 főre apadt. Az 1910-es év mégis mérföldkő lehetett volna a birtokos parasztság és Magyarország jövője szempontjából, ha nem szól közbe a világháború. A Magyar Lobogó által támogatott, bár kezdetben más céllal megindított moz­galom végül eljutott odáig, hogy a magyar birtokos parasztság önálló, az ország poli­tikai életében is meghatározó politikai tényezővé válásának feltételei megteremtőd­tek. Ebben jelentős szerepet játszottak Somogy megye polgárosodó parasztgazdái és

Next

/
Oldalképek
Tartalom