Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)
Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon
vezérük, az egykori csokonyai bíró, Szabó István. Szabó István, aki a parlamentben kapott Nagyatádi előnévvel írta be nevét a magyar történelembe. Igaz volt a Budapesti Napló korai minősítése, ő valóban európai ember volt, és ezzel együtt magyar, mert ez nem lehet másként, de éppen ezért, mint sok más társának, végül el kellett csúsznia a „városi aszfalton". JEGYZETEK 1 Baross János, a bánáti térség egyik országgyűlési képviselője 1906 decemberében a parasztbirtok megkötését javasolta, vagyis paraszti hitbizományok bevezetését. Javaslatát indokló nyilatkozatában éppen a dunántúli kálvinista magyarság és bánáti svábok körében dívó egykerendszer ellen kívánt fellépni. Széchényi Aladárra hivatkozott, ki szerint a parasztbirtok egy bizonyos minimum után már nem osztható. ,A magyar nemzet olyan, mint a két oldalról égetett gyertya - mondta - egyik oldalról a kivándorlás, a másik oldalról egy-gyermek-rendszer! így hamar elfogyunk!" (A Nap, 1906. dec. 15.) Ezt a gondolatot ismételte meg Széchényi gróf. 2 Budapesti Napló, 1907. febr. 8. 3 Uo. 4 Uo. 5 A vers megjelent a Budapesti Naplóban, 1907. március 10-én. 6 Csongrádmegyei Ellenzék, 1899. szept. 15- Sima Ferenc tevékenységéről és pályafutásáról bővebben: FarkasJózsef - „Földet és jogot a népnek!" (A függetlenségi baloldal útkeresése, Sima Ferenc útja a radikalizmusig.) Tanulmányok Csongrád megye Történetéből XVI. Szerkesztette Blazovich László, Szeged, 1990. 209-356.1. 7 Kristóffy József-Magyarország kálváriája. Bp. 1928. 33-1. 8 Szlovensky Tyzdennik, 1906. március 23. Hodzsa Milánnak a lap hasábjain megjelent írásai kötetben is napvilágot láttak: Közép-Európa országútján, Bratislava-Pozsony 19359 Hodzsa Milán i. m. 150.1. 10 Tolnamegyei Hírlap, 1910. május 15. 11 Mezőtúr és Vidéke, 1910. ápr. 24. 12 Alföldi Ellenzék, 1906. ápr. 28. 13 Alföldi Ellenzék, 1902. dec. 25. Varga Dezső Sima Ferenc fiának, Sima Lászlónak a lapjában írt karácsonyra. Sima László gyakran megfordult Somogyban, nyilván ismeretségük korábbi volt. 14 Somogyvármegye, 1909. aug. 4. 15 Képviselőházi Napló, 1906-1911. 1908. dec. 4-i ülés. 16 Somogyvármegye, 1908. július 30. 17 Somogyvármegye, 1909. dec. 15. 18 Somogyvármegye, 1909. május 1. 19 Magyar Gazdák Lapja, 1907. jan. 5. 20 Magyar Lobogó, 1907. jan. 20. 21 Magyar Lobogó, 1907. jan. 20. 22 Magyar Lobogó, 1907. ápr. 7. 23 Magyar Lobogó, 1907. július 7. 24 Magyar Lobogó, 1908. március 26. 25 Magyar Lobogó, 1908. május 17. 26 Magyar Lobogó, 1908. június 14. A választmány budapesti tagjait nem soroltuk fel. Kiemelésre a dunántúli vezetőségi tagok kerültek. Jól látszik, hogy még Pécsett is - bár 20 baranyai település képviseltette magát - még mindig az alföldiek játszották a meghatározó szerepet.