Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon

tést tehessek..." Válaszában a főszolgabíró arról tájékoztatja a főispánt, hogy az új szervezet mögött a régi vezetőség áll, csak névváltoztatásról van szó. A főszolgabíró véleményét így összegzi: ,A kisbirtokos szövetség alapszabályainak láttamozását káros hatásúnak ítélem meg; főleg azért, mert alkalmat nyújtana a teljesen elfogódott parasztpárti programot valló és nemzetiségi szempontból sem megbízható Bauernbundhak a legszélesebb rétegekben való elterjesztésére." Valamint ez azt jelenthetné, hogy a vármegye, sőt a Dunántúl valamennyi településén fiókegyletet hoznának létre, ezért az alapszabályok láttamozásának elutasítását javasolja. Az MKSZ alapszabályokkal rendelkező országos szervezet volt és ekkor már száznál több helyi fiókkal rendelkezett, de jellemzően a Tolna megyei hatóságokra, még mindig az engedélyezés megtagadásának érveit kívánták csokorba gyűjteni. Végül minden hatósági akadályoztatás ellenére is a Bauernbund tevékenysége és Betnár Béla ügybuzgalma jelentősen járult hozzá a Gazdapárt táborának gyarapításához, a dunántúli kisbirtokos parasztság öntudatra ébresztéséhez. 6. A Gazdapárt parlamentbejutása 1910. január 31-én Budapesten, Hercegh Sándor elnökletével ülést tartott a Gazdapárt elnöksége. Az ülés napirendjén a választásokkal kapcsolatos álláspont kidolgozása került. Az ülés határozatban kimondta, hogy a választások idején a párt egyetlen más politikai párttal sem köt alkut. Ahol kis számban vannak a párt hívei, ott is önálló jelöltet fognak állítani, „hogy a magyar kisbirtokosságnak mód nyújtassék az érdekeiért harcolni kész pártunk melletti megnyilatkozásra." Érkezett néhány korábban is működött gazdasági és politikai szervezet részéről együttműködési megkeresés is. Ezekkel szemben is úgy foglalt állást az elnökség, hogy minden olyan csatlakozást elfogad, amely feltétlenül aláveti magát a párt törekvéseinek és programjának. ,A választási harcok alatti időre pedig minden kisgazdaszervezettel való kooperációt taktikai kérdésnek tekint, melynek megoldásával a központi elnökséget bízza meg." Végül elhatározták, hogy a 100-as bizottság minden tagját levélben keresik meg a jelöltállítással kapcsolatban. Az ülés másik fontos témája a program átdolgozása volt. A beérkezett vélemények alapján Hercegh Sándor, Mohácsy Lajos és Kiss Dénes (Takácsi) előterjesztéseit elfogadva nyert elfogadást a párt választási programja.

143 Az elnökségi ülés jeles eseményének számított, hogy azon megjelent Csányi Sándor, országgyűlési képviselő (dárdai kerület) és „hatásos beszédben jelezte, hogy maga is átérzi és átérti az elhangzott beszédek fontosságát s jelzi, hogy szívvel-lélekkel együtt érez azokkal a törekvésekkel, melyeket az Országos Gazdapárt írt zászlajára."

1 Csányi Sándort 1905-ben, majd 1906-ban is országgyűlési képviselővé választották függetlenségi programmal. Egyike volt a négy parasztképviselőnek, akik először jutottak be a parlamentbe. Most a Gazdapárthoz csatlakozott. Az új párt mellett döntött Gyula város parasztképviselője, K. Schriffert József német parasztgazda is. Áchim, a negyedik parasztképviselő megjelent Orosházán, Gyulán, Mezőberényben a Gazdapárt helyi szervezetének megalakításakor és beszédeket is tartott, de vele nem voltak sikeresek a tárgyalások.

145 Ő nem vetette alá magát feltétel nélkül a Gazdapárt törekvéseinek és programjának. Nem értett egyet a „48-assággal", jóllehet pártja, a Gazdapárt térhódításával visszaszorult Békéscsabára.