Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon

ez nem valószínűsíti a külső német támogatást sem. Ugyanakkor a mozgalomban jelentős szerepet játszott egy német újságíró (nem volt magyar állampolgár), Fridrich Gottschalk, aki már a szövetség főtitkára volt 1912-re, fizetett alkalmazottként. Gottschalkot a főszolgabíró nagyon ügyes szervezőnek és népszónoknak minősítette. Azt is megállapította, hogy a Bauernbund c. lap megjelenése óta megnőtt a németség saját nyelvéhez ragaszkodása és nemzeti öntudata.

138 Lehetséges, hogy ez a szempont is elég volt némi külső támogatáshoz. Külnémet kapcsolatokat tételezett fel az a tény is, hogy Deutsch-ungarischer Landes Bauernbund 1911. április 30-án tartott nagygyűlésén célul tűzték ki egy kontinentális szövetség létrehozását is. Az eseményt a Gazdapárt nagygyűléseként jelentették be és így a hatóságok kénytelenek voltak azt tudomásul venni. Hivatalosak voltak a Gazdapárt vezérei mellett a németországi bauernbund képviselői is, akik az ottani szervezet működéséről adtak ismertetést. A főszolgabíró főispánhoz küldött jelentésében mintegy 1500 főre tette a megjelentek számát, közülük 800 fő volt kisgazda. 150 főre becsülte azoknak a számát, akik nem közvetlenül a járás területéről érkeztek. Végül a gyűlésen határozati javaslatot fogadtak el: 1. Együttműködnek minden politikai mozgalommal, mely az általános, titkos választójog alapján áll, 2. Egy kisgazda bank alapítása, mely parcellázással, áruosztály létesítésével és gabonaraktárak felállításával foglalkozik, 3. Kontinentális gazdaszövetség alakítása érdekében felhívást intéznek Európa kisgazdaszervezeteihez, 4. Mezőgazdasági kamarák létesítése, 5. Felterjesztés a kormányhoz, hogy a főpapok által állítólag tervbe vett egyházi alapítványi birtokok kisgazdáknak történő bérbe adása ügyében járjon el. Végül megjegyezte a jelentés, hogy a mozgalom a gazdapárt irányítása alatt áll, de a pártnak „nem volt ínyére" a német szónokok szerepeltetése.

139 Országgyűlési képviselők megjelenésével, gazdapárti lobogó alatt történő szervezkedés sem járt mindig eredménnyel. Gyakran ilyen gyűléseket is betiltottak a hatóságok. Ilyen volt 1912. márc. 3-ra, Pécsváradra meghirdetett nagygyűlés. Hiába szerepelt a szónokok között Nóvák János képviselő Betnár és Gottschalk nevei mellett, az ottani főszolgabíró a gyűlést betiltotta. Hozzá kell tenni, hogy a bonyhádi főszolgabíró már előre figyelmeztette is kollégáját, hogy ott a Bauernbund gyűlésre készül.

140 A Bauernbund bankot már 191 l-ben létrehozták, ennek a következő években már községi fiókjai is működtek. A termény- és áruközvetítés céljából központi áruraktárat (Warencentrale) is felállítottak. Anyagi gondokkal küzdve, de a mozgalom szép eredményeket mutatott fel rövid idő alatt. Ez okozta Betnár Béla vesztét, mivel a hatóságok szabályos hajszát indítottak ellene 1912-ben a banknál történt visszaéléseit hangoztatva. A hajsza 1914-re, többszöri kísérlet után is Betnár teljes felmentésével végződött, de erkölcsileg sikerült őt teljesen lejáratni.

1 1 Tevékenységét az alispán mellett a főispán is a legalaposabban figyelemmel kísérte a főszolgabírónak küldött utasításain keresztül. Betnár látván a helyzet tarthatatlanságát, látszólag feladta a Deutsch-ungarischer Landes Bauernbund országos kiépítésének tervét, és úgy remélt legális működési lehetőséget, hogy beintegrálódnak a MKSZ kötelékébe. 1913-ban beterjesztették az MKSZ bonyhádi szervezetének alapszabályait. Az üggyel maga a főispán foglalkozott, és részletes információt kért a főszolgabírótól. Szándékát előtte nem titkolva, így kezdte levelét: ,A Magyarországi Kisbirtokos Szövetség bonyhádi egyesülete alapszabályai jóváhagyásának megtagadását különösen az egész mozgalom pángermán jellegére való tekintettel kieszközölni óhajtván, hogy ez irányban a Nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter úrhoz megfelelő indokolt előterjesz-