Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon

bői, mint a Torontál megyei Zsombolyán. Az ottani főszolgabíró átírt bonyhádi kollégájának, hogy Kübel János és Berger (Bercer vagy Breyer?) Ferenc bonyhádi lakosok az ország német-magyar gazdaszövetség járási testületét szándékoznak megalakítani, s ehhez népgyűlési engedélyt kértek. A bonyhádi kolléga nem tudott választ adni, mondván, hogy a nevezetteket nem ismeri.

136 A levélváltás legfőbb tanúsága az volt, hogy a szervezés a Bánátba is eljutott. 1910 első felében a Tolnamegyei Hírlap mellett a Bauernbund c. lap is elsősorban a politikai szervezkedés szolgálatába állt. Cikkeiben igyekezett leleplezni a volt koalíció pártjait és a 67-eseket egyaránt. Széles körű propagandát folytatott az önálló kisbirtokosjelöltek állításáért, a gazdapárti jelöltek támogatása érdekében. A választási küzdelem látszólag hátráltatta a Bauernbund további szervezését, de csupán látszólag, mert a gazdapárti lobogó alatti korteskedés égisze alatt lehetett ezt a legkevesebb feltűnéssel végezni. Ennek az eredménye lett, hogy a működést kizáró belügyminiszteri végzés idejére és a következő évek kemény hatósági támadásai idejére már erős szervezetként működött. Fő- és alispáni felszólításokra a főszolgabíró egyik feladatát képezte a szervezet ellenőrzése és a jelentések megírása. 1911. febr. 11-én a következőket jelentette a főszolgabíró az alispánnak: ,A Bauernbund német nyelvű lap a kisgazdák érdekeit kívánja szolgálni. Ezt nemcsak erős ellenzékieskedéssel teszi, hanem minden alkalommal a nagybirtokosok és a tőke elleni izgatással is, úgy, hogy emellett a hatóságokat, mint a nagybirtokosok és tőke kész szolgáit és a kisgazda közönség ellenségét tünteti fel. Ezek ellen is izgat és tekintélyüket rontani igyekszik. Ezenkívül károsnak látszik működése magyar szempontból is, mert a lap német nyelve mellett még a németség nemzetiségi aspirátióit is hol hallgatólag, hol pedig kifejezetten legyezgeti. Működésének legkirívóbb vonása: osztályelleni izgatás. A lap szerkesztőjére a nép nemigen hallgat, de a lap vidéki szervei és pártvezetői a nép között már most is érezhető változást idéztek elő, mint ezt a legutóbb lezajlott vármegyebizottsági tagválasztás is mutatja - különösen Bonyhádon és Győrén s mind jobban szítják a népben amúgy is élő ún. kabátosok elleni ellenszenvet. A Bauernbund és az Országos Néplap (Betnár Béla által Bp-en kiadott lap volt a mozgalom országos kiépítésére, példányai elvesztek. - F. J.) érdekében, melynek szintén Betnár Béla a tulajdonosa, két hivatásos újságíró, Nemény Vilmos és Kurzweil N. működik, azonkívül segítségére van még Molnár Lajos bonyhádi fényképész, és Pausen János esztergályosmester, ez utóbbi erős szocialista; ezek bejárják az egész ország németlakta vidékeit, és híveket toboroznak a kisgazdák országos szövetségének és a Bauernbundnak, amit annál könnyebben tehetnek, mert ezek mind ingyen vasúti jeggyel vannak ellátva." A főszolgabíró feltételezi azt is, hogy rokona, Ermel Gyula támogatja anyagilag Bemárt.

137 A Szemere-mozgalomhoz hasonlóan nem tisztázhatók Betnár Béla erőforrásai. Három lapot is kiadott és szerkesztett, ezeket a gazdapárt szolgálatába állította. A Gazdapárt még nem rendelkezhetett olyan erőforrásokkal, hogy ezeket finanszírozni tudja - 5000 pld. fölött volt egy lap ekkor önfenntartó - bár a támogatás nem zárható ki, hiszen a Bauernbund a németek felé közvetítette a párt törekvéseit és miután a Gazdapárt megalakult, a magyar Lobogó elsősorban pártlap lett, valószínűsíthetően az Országos Néplap a MKSZ lapja lehetett. Mellette pedig Betnár ezt a lapot is felhasználta a német nyelvterületeken folytatott agitáció céljaira is. A másik támogatási lehetőség, a módos német polgároké lehetne, de ennek ellentmond, hogy a Betnár vezette mozgalom kimondottan hazafias célokat igyekezett szolgálni. Ugyan-