Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon

számban Esztergom, Vas, Torontál, Szolnok és más megyék német lakossága is. A Bauernbund vezetőségébe összesen 150 településről választottak meg küldötteket. A közvetlen környéken túlról említésre érdemes települések között szerepel Szolnok, Kunhegyes, Mezőberény, Erdőtelek (Heves m.) Kőszeg, Sörkút és Kislomnic (Szepes m.!), Hrastovec (Pozsega m. - Horvátország) stb. Mindez azt jelenti, hogy a bonyhádi seregszemle a „hazafias" németség nagy összejövetele volt elsősorban. A megjelent Hercegh Sándor az alkalomhoz illő köszöntőt intézte az egybegyűltekhez - ő tudta, hogy az összejövetelnek kettős célja van. „Beszéde során kijelentette, hogy nem az összetartás rendbontó apostolaként és sebeket ütni, hanem sebeket gyógyítani jött ide társaival együtt."

130 íme az a sokszor idézett bölcs mondat, ami a Földművelésügyi Minisztérium előtt álló Nagyatádi Szabó István-szobor talapzatára is felkerült, mert másodszor ő ismételte meg 1910-es gazdapárti bemutatkozó beszédében a parlamentben. A bonyhádi beszéd azonban egyértelműen igazolja, hogy e gondolat a párt tényleges alapítójától, Hercegh Sándortól származik. Egyúttal igazolja azt is, hogy ebben a pártban milyen egyetértés volt a vezérek között, és mennyire kollektív munka volt még egy bemutatkozó beszéd is. Figyelemre méltó volt Hercegh Sándornak ez a kitétele azért is, mert ebben az esetben a „sebeket gyógyítani" kifejezés a német és magyar kisbirtokosság vonatkozásában hangzott el, míg Szabó István részéről később osztálytartalmat takart. Az a Hercegh, aki a magyar kisbirtokosságban látta a nemzet jövőjét, fennmaradását, többször is megjelent a Bauernbund összejövetelein, míg érdekes módon Szabó István, valahányszor visszahívták, mindig kimentette magát. A másság és az azonosság egyenlő tiszteletben tartása jellemezte Hercegh Sándor beszédét Bonyhádon: ,Azért jöttünk - úgymond -, hogy az önök lelkesedéséből diadalra vigyük azt a zászlót, amelyet a „Függetlenségi és 48-as Országos Gazdapárt", melynek szerencsés lehetek elnöke lenni, az országnak immár sok helyén lobogtat a hazafias, öntudatra ébredt kisbirtokosság, és hogy segédkezünk az itteni hazafias német ajkú polgárság szövetségének, a Bauernhundnak megalakításán. Fel a kettős zászlóval, polgártársaim! Fogjunk össze, hogy a nemzeti haladás útján a biztos diadalt elérhessék, a népjogok terjesztése jegyében az Országos Gazdapárt programjában lefektetett elvek alapján, amelyek Kossuth Lajos apánk hagyományai (Hosszan tartó éljenzés.)"

131 Hercegh Sándor ezután a közjogi különbségek félretételét, a kisbirtokosság és a kisiparosok demokratikus haladásban lévő azonos érdekét hangoztatta. Flercegh beszédét utána Ermel Gyula nyugalmazott evangélikus lelkész német nyelven tolmácsolta, majd Engelmann József ismertette a Gazdapárt programját, szintén német nyelven. Az elhangzott beszédek után következett a Gazdapárt Tolna megyei szervezetének megalakítása és vezetőségének megválasztása. Elnök lett Haypál István (Tolnanémedi), ügyvezető elnök Betnár Béla, alelnökök: Németh György (Sárszentlőrinc), Bátor György (Bölcske), ifj. Kétyi András (Nak), Vicze János (Döbrököz), Szulimán György (Szekszárd), mellettük három jegyzőt és további 35 tagú vezetőséget választottak. Közülük a levelek alapján ítélve mindössze öt lehetett német nemzetiségű, a többiek magyar kisbirtokosok voltak. Ez azt jelenti, hogy a tolnai németségnek, a bonyhádi lelkes összejövetel ellenére is, csak kis hányada csatlakozott a „48-as" Gazdapárthoz. Annál nagyobb volt a lelkesedés a Deutsche Ungarischer Landes Bauernbund-hoz való csatlakozás és vezetőségének megválasztása esetében. A szervezet ügyvezető elnöke Betnár Béla lett, ügyvezető titkára Kurzweil József, alelnökök pedig Schneider József (Németboly), Harting Ferenc (Bács), Frank Henrik postamester (Mekényes), Kember ? (Máriakéménd), Altvater Henrik (Ág), Erden-