Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)
Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon
Amikor az önálló szervezkedés szükségességét megérttette a lap olvasóival, nyomban és sorozatosan tájékoztatta olvasóit a MKSZ létezéséről, híreiről, meghirdette a németek csatlakozását. Közölte Szabó István és Hercegh Sándor írásait, a kisbirtokosok beküldött hasonló tárgyú leveleit. A lap gyors népszerűségre tett szert. A július 25-én megjelent példány már arról ír, hogy 17 vármegyében terjedt el a Bauernbund. A szentgáli kongresszus előtt közölte a lap azok névsorát, akiket a szerkesztő javaslatára a kongresszusra megválasztottak. A javasolt küldöttek Tolna mellett Baranya, Somogy, Veszprém, Fejér, Sopron megyei falvakból kerültek ki. Legtöbb településsel Bács-Bodrog megye képviseltette magát, de szerepelt Pozsega és Heves megye is a listán. Minden jel arra mutatott, hogy Betnár Béla kapcsolatban állt a Magyar Lobogóval is. Betnár táviratban üdvözölte Szabó Istvánt a nagyatádi beszámolója alkalmából, „melyben Tolna, Somogy, Veszprém, Fejér vármegyék hazafias német ajkú kisbirtokosai üdvözletét tolmácsolta a beszámoló alkalmából, egyúttal csatlakozást jelentvén közönsége nevében a kisbirtokos mozgalmakhoz." 12 ^ Érdekessége ennek a csatlakozásnak, hogy csupán a Duna jobb partján fekvő megyék német ajkú gazdáit említi, s nem esik szó a bácskai németekről, akik a lap fő megrendelői voltak. A nagyatádi beszámolóról természetesen a Bauernbund is tudósított. Mi sem volt természetesebb ezután, mint az, hogy a lap felhívásban közölte a szentgáli kongreszszus hírét. A javasolt küldöttek listája mellett felhívta a németeket, hogy minél többen menjenek Szentgálra, mert demonstrálni kell, hogy a magyarországi németek a magyar kisbirtokosokkal éreznek, valamint azt is, hogy a kisbirtokosok pártja növekszik. Nem állapítható meg a jelenléti nyilvántartás hiányában, hogy valójában a német kisbirtokosok milyen számban képviseltették magukat. Biztosan megállapítható, hogy Haypál István Tolnanémediből ott volt, de sem őt, sem más német ajkút nem választottak meg a pártbizottsági tagok közé. Betnár Bélát viszont az egyik jegyzőnek választották meg a Magyar Lobogó tudósítása szerint, viszont ő saját lapjában arról tudósít, hogy a párt egyik alelnöke lett. 126 Betnár felszólalásában bejelentette a „48-as hazafias" dunántúli németség csatlakozását a Gazdapárthoz. Ezt követően pedig az országban egyedülállóan, lapjait a Gazdapárt szolgálatába állította. Ez azt jelentette, hogy a Bauernbund korábbi fejlécén szereplő „Politisches Wohenblatt" helyett „Politisches und Landwirtschaftliches Wohenblatt" került. A szerkesztőség bonyhádi címe mellé pedig felkerült a Bp., Baross tér 15. sz. is, ez volt a Magyar Lobogó és a Gazdapárt székhelye ekkor. Ez azt jelenti, hogy a Bauernbund egyszersmind a Gazdapárt hivatalos német nyelvű lapjává vált. Betnár másik lapjának, a Tolnamegyei Hírlapnak csak 1910. márc. 10-i számától került fel a fejlécére, hogy a Tolna megyei Függetlenségi és 48-as Gazdapárt hivatalos lapja", de a szentgáli kongresszus után rendre a magyar Lobogóban megjelent fontosabb írásokat közölte, és a lap teljesen a Gazdapárt érdekeit szolgálta. Mindez tükrözi, hogy a Gazdapárt vezérei és Betnár Béla között még Szentgálon megegyezés született arról, hogy lapjait a mozgalom szolgálatába állítja. A megállapodás feltételei nem ismertek. A lépés különösen a Tolnamegyei Hírlap esetében volt jelentős. A Bauernbund eddig is az ügy szolgálatában állt, míg az előbbi orgánum Szentgálig szót sem ejtett a kisbirtokosság szervezkedéséről. 12 Amikor a lap fejlécén még nem szerepel a Gazdapárt, egyetlen megjegyzés utal arra, hogy már ekkor annak egyik hivatalos sajtója volt: „E programot, e célt és eszközöket (mármint a Gazdapártét-F.J.) írta zászlajára a Tolnamegyei Hírlap, mint az Országos Gazdapárt és a Magyarországi Kisbirtokos Szövetség egyik hivatalos
