Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon

gyümölcsfaiskola. A kulturális fejlődés mellett eredeti is Csokonya. Nemes, gondolkodásban, eszejárásában egészséges, fellépésében bátor, beszédében tárgyilagos. A nagy Széchenyi szellemében vezetett, s 40 év óta működő olvasó- és társaskörük, önképzésük nagyban előrevitte, amelynek megteremtője fáradhatatlan és még mindig rugékony atyamesterük Szalóky bácsi. Vajha minden olvasókör s annak vezetője követné a csokonyai példát! Milyen szép ezen a kis magyarlakta oázison látni Kossuth Lajos és a nagy Széchenyi szobrát, ahol aztán magasan lángol a szellemük is. Itt született, nevelkedett s e körben lakik Szabó István orsz. képviselő. És a hazájában, falujában is szeretett. Felséges látni a csokonyai népet. A markáns vonású és szép magyar típusú férfiakat, nőket, nemes egyszerűségükben. A leányok és fiatal asszonyok száz év előtti eredeti magyar viselete, fejükön bogláros talláros, ezerféle színű virágból, szalagból összeállított dísszel, festői csoportok s úgy hatnak, mint egy réten a sok-sok színes virág. Modoruk, társalgásuk nyílt, bátor és maga az eredetiség. Mint megfigyelő, ezen sok nemes mellett a derék vezetők társadalmilag jól kezelt kertjében azonban egy betegséget is vettem észre, a magyarság egy nagy betegségét, az ,egykét'. Hercegh Sándor javaslata erre: „Kérjük a csokonyaiakat, hagyják a gólyák szabad kelepelését kis házaik felett, dicső, nemes fajuk fenntartása érdekében."

1 Az öröklött patriarchális viszonyok következtében, mint ahogy általában, Csokonyán sem alakult még ki a volt jobbágy-parasztság körében a vagyoni különbségekből adódó ellentét, mely a két világháború között már meghatározó lett. Szabó István, a féltelkes gazda volt arató, napszámos, részescséplő, fuvaros, erdei munkás. Munkált felesföldet, réteket. Szolgálta a robotot, együtt dolgozott az uradalmi cselédekkel, így sikerült birtokát tehermentesíteni, s némileg gyarapítani. 1910-re már 25 kh-al rendelkezett a parlamenti Almanach szerint.

10 A 6 elemi osztály elvégzése mellett ez jelentette számára az élet iskoláit, meg Szalóky bácsi közelsége. Fiatalon lett a község bírája, majd megyei törvényhatósági bizottsági képviselő. Ez az életpálya alakította ki Szabó Istvánban az egész parasztság, benne az agrárproletárokkal szembeni osztatlan rokonszenvet, azt a nyílt, egyenes magatartást, mellyel ellenfelei megbecsülését is fokozatosan kivívta magának. A mozgalom másik neves vezére Hercegh Sándor, túrkevei módosabb parasztgazda volt. Hercegh középiskolát végzett, és mezőgazdasági ismereteit is állandóan gyarapította. Túrkevei gazdaságát mintagazdasággá fejlesztette. Több helyi pénzintézet tagjaként ügyesen forgatta a pénzét. Megalapítója volt a Magyarországi Kisbirtokos Mezőgazdák Hitel és Áruforgalmi Szövetkezetének. ,A kisbirtokosok mozgalmainak vezére" volt. 1909-ben már a Magyar Lobogó kizárólagos tulajdonosa lett, és ebből az alapállásból tette meg a lapot a Gazdapárt hivatalos orgánumává. Ő vállalta az új párt létrehozásáért a legnagyobb anyagi áldozatot, ő tett legtöbbet, személyes megjelenéseivel az Alföldön és Dunántúlon a MKSZ helyi szervezeteinek létrehozása érdekében és a Gazdapárt megalakításában. Hercegh a módosabb alföldi gazdák egyikeként állt a kisbirtokosok ügye mellé. Pontos vagyoni helyzetét nem ismerjük, nyilatkozatai alapján azonban, ő maga is parasztbirtokos volt: „Én mint a nép gyermeke részt vettem a gazdasági mozgalmak legtöbbjében."; „Átszenvedtem magam is a kisbirtokosság bajait s érzem igazait, örömmel veszem kezembe a reám bízott zászlót..." - nyilatkozta a párt alapító kongresszusán.

108 A Magyar Lobogó „Fel Szentgálra!!" c. felhívásában fontosnak tartotta elmondani, hogy „Ott lesznek Szentgálon a mi vezéreink is. Oda jön a nagyatádi kisbirtokos követünk Szabó István, hogy szép szavakkal elmondja mi a teendőnk. Ott lesz Her-