Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)
Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon
megindított lejárató kampány ellenére is. „Rövidesen lecsukják a népnek ezen kitűnő barátját - írta róla az egyik sajtótudósító -, aki olyan fanatizáló erővel tud szónokolni a híveinek, hogy azok tűzbe is követnék őt, ha azt parancsolná nekik." 88 Példaként felhozza a tudósító, hogy amikor Friedrich Antal nagyhárságyi plébánost Mozsgóra megválasztották, új szolgálati helyét nem foglalhatta el, mert Szemere lazításának hatására a nép őt elűzte, és kénytelen volt Nagyhárságyra visszatérni. Szemere Kálmán megindított akciói közül a munkáslakások építése hozott kisebb sikert. Ezen a téren már országosan számottevő eredmények születtek ekkorra, különösen az Alföldön. Hódmezővásárhely, Szentes, Makó és Zenta területén teljesen új munkáskerületek épültek ki. A kezdeményezők maguk a helyi önkormányzatok voltak. A Dunántúlon pedig Szemerének meg kellett harcolnia a helyi hatóságokkal is. Még nehezebb dolga volt a földbérlő szövetkezetek ügyében a nagybirtok által szorongatott vármegyékben. Ez az eszme sem volt újkeletű. A század elejétől kezdve, elsősorban a községek igyekeztek bérlőként fellépni, és a nyert bérletet a település lakosai közt felosztani. Nem véletlen, hogy Szemere is első megfontolásra a helyi és járási, megyei hatóságok bevonásával kívánt lépni. Ám csalódnia kellett. Az Alföldön a szövetkezet eszméje már az 1890-es évek végén megjelent Várkonyi vezette agrárszocialista mozgalomban. Példát teremtettek arra is, hogy a helyi szocialisták vezetésével tudtak bérlőszövetkezetet létrehozni, pl. Cegléden már 1901ben Urbán Pál vezetésével bérlő szövetkezet alakult. 89 A földbérlő-szövetkezetek eszméjét éltette az alföldi agrárszocialista sajtó, szükségességéről cikkezett 1908-ban a Föld Népe. Az eszme a Gazdaszövetségben is fokozatosan teret nyert. Legrégibb harcosai közé tartozott Kutas Bálint, törökszentmiklósi református lelkész, aki szinte természetesen a Kisbirtokosok Országos Szövetségéhez, majd a Gazdapárthoz csatlakozott és 1910-ben ennek képviselőjelöltje volt. A Gazdaszövetség mindig csak annyit tett, amit muszáj volt, és csak ott, ahol ez már elodázhatatlanná vált. így 1908 végén indította meg Somogy megyei akcióját. Létrehoztak egy földbérlőszövetséget és akciót indítottak azért, hogy a kisbirtokosok jutányos áron bérlethez jussanak. Felkeresték az alispánt, hogy segítségét kérjék. Az alispán készségesen megígérte, hogy a szolgabírák útján felméreti az igényeket 90 A Gazdaszövetség akcióját tehát nem tiltotta be, nem minősítette osztály elleni izgatásnak. Abban, hogy a Gazdaszövetség lépésre kényszerült, az elévülhetetlen érdem Szemere Kálmáné volt. Szemere érdemei közé tartozik az is, hogy éppen az Eszterházy-uradalom területén tudott hatalmas tábort maga mellé állítani. Olyan napszámosok és kisbirtokosok körében ért el eredményeket az öntudatra ébresztésben, ahol korábban a katolikus egyház és az uradalom akarata meghatározó volt. Maga Eszterházy Miklós herceg is átértékelni kényszerült korábbi magatartását. Ami a Gazdaszövetség akcióit illeti, a somogy-tolna-baranyai kisgazdákat már nem lehetett ekkor újra a nagybirtok uszályhordozóivá tenni. A Kisbirtokosok Országos Szövetsége mellett a somogyi kisgazdák egyesületének eszméje erősebb volt. Nem beszélve arról, hogy párhuzamosan megkezdődött a tolnai német kisgazdák önálló szervezkedése is Betnár Béla hírlapíró vezetésével. Szemere pedig, amikor felismerte, hogy a helyi törvényhatóságok és a herceg segítségére nem számíthat, sőt a harcot ellenük kell megvívni, maga is a kisbirtokosok országos emancipációs küzdelméhez csatlakozott.
