Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon

Az ügy ezzel még nem zárulhatott le, mert a tiszti főügyész elismerve, hogy a törvényhatósági bizottság egyhangú döntést hozott és először valamennyi vármegye közül, és ha ez sikerülne, Szabó Istváné lenne az országos érdem, de felhívja az érintetteket arra, hogy ezt sem a belügyminiszter, sem a curia nem fogja jóváhagyni, mert ő hivatalból fellebbezni fog. Ezután Szabó István válasza következett. Andorka Elek a helyi lap hasábjain 4 folytatásos cikksorozatba kezdett a regálé jövedelmekről. Ezt követően Szabó István 6 folytatásban válaszolt, alapos jogi ismeretekről számot adva.

63 Szabó István az úrbéres sérelmek felelevenítésével már parasztmozgalmat indított el, felhívásokat bocsátott ki, tőle szokatlan magatartást tanúsított. Ennek nyilvánvaló okai közé tartozott, hogy ezzel a stílussal Szemere Kálmán már három vármegyében nagy tömegeket mozgatott meg, és kétségtelenül Szabó István igen vehemens vetélytársaként jelentkezett, olyanként, aki eszközökben nem válogatva képes maga mellé állítani az egész gazdatársadalmat és napszámosokat, nincsteleneket egyaránt. 3- „A hírhedt Szemere-mozgalom" Veszedelmes parasztlázadás, aratósztrájk veszélyét jelezte, vészharangot megkongatva a néppárti Alkotmány c. lap. Majd Nyáry Béla néppárti képviselő jelentett be sürgős interpellációt az ügyben. A képviselő felhívta a belügyminiszter figyelmét, hogy az országban több helyen veszedelmes agitátorok járnak, és izgatásaik hatására a parasztnép lázadásra készül. A fő lázítót kitiltották a dombóvári járásból, de a belügyminiszter a végzést nem hagyta jóvá. Kérdezi a képviselő, hogy hajlandó-e a miniszter jóváhagyni a kitiltást. A belügyminiszter azonnal válaszolt az interpellációra - nem úgy mint Szabó Istvánnak-, és megnyugtatta a képviselőt, hogy aggodalomra nincs ok, a képviselő túloz, de mindezek ellenére utasították az ottani hatóságokat, hogy a csendőrséget szaporítsák, az ügyészség eljárást indított, a gyűlésezéseket nem fogják engedélyezni. A kitiltást pedig azért kellett felfüggeszteni, mert nem volt megfelelően indokolva, de miután a másodfokú hatóság jóváhagyta, a végrehajtásnak semmilyen oka nem lehetett. Ezzel Szemere Kálmánt ki is tiltották Tolna megyéből. Mi is történt Tolna megyében? Erről Szemere Kálmán a következőket nyilatkozta: „Tolna megye szakcsi kerületében húsz nap előtt nem volt már egy falu se, melynek népe függetlenségi lett volna. A néppárti izgatások következménye volt ez, mert a papok lehetetlennél lehetetlenebb ígéreteket tettek a népnek, földet ígértek nekik, és ezért azt kívánták, hogy iratkozzanak be a szentegyletbe. Ez a tagság egy korona évi adóval jár, ezt a pénzt a Néppárt c. újság előfizetésére fordították. Ezt a mozgalmat, mint a szakcsi függetlenségi párt elnöke, nem tűrhettem és ellenakciót indítottam munkásházak építése érdekében. Az a célom, hogy a népet egy táborban egyesítsem, ezért alakítom meg a szabad gazdák egyesületét. Igyekszem, hogy a nép valóban kapjon földet, de ne uzsora-pénzen, hanem olyan árért, mint a bérlők kapják. A vád, mintha én aratósztrájkra biztatnám a népet, vagy parasztlázadást szítanék, alaptalan. Gyűlölnek a papok, mert a néppártot húsz nap alatt kiirtottam a szakcsi kerületből. Ez az egész, a többi mese és rágalom." 4 A Szemere Kálmán vezette szervezkedés az agrárszocialista mozgalmak nyomdokain haladva illegálisan indult. Mire a hatóságok észbekaptak, hatalmas