Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon

tömegeket szervezett meg Szemere. Elsősorban a földmunkások táborára, az Amerikából kis pénzzel visszatelepülőkre építette mozgalmát. Munkáslakások építését, olcsó kisbérleteket, földszerzést helyezett kilátásba. Hihetetlen intenzitással nyomatta és terjesztette a magaszerkesztette plakátokat. Május 16-ra már ötven község népét kívánta összehívni Dombóvárra. Ezt a gyűlést fagyasztották be az ottani hatóságok. Híre ment, hogy Kossuth Ferenc barátjának, herceg Eszterházy bizalmasának adja ki magát, szeret ismert nevekre hivatkozni. A néppárti harangfélreverés után személye az érdeklődés középpontjába került. A belügyminiszter megkereste az érintett három megye főispánját, hogy személyéről és tevékenységéről jelentést kérjen. Átírt az országos főkapitánynak is, hogy Szemere kilétéről adjon bizalmas információt. Természetesen a sajtó is igyekezett szenzációval szolgálni. Kiderült, hogy Szemere „ártatlan" ember. „Sikerült falra festenie a néppártnak a dunántúli parasztforrongás mumusát." - írta a Nap - Szemere Kálmánt, a szakcsi kerület földnélküli Jánosainak vezérét támadja a néppárt. Szemere, akinek most műszaki irodája van Budapesten, korántsem az a veszedelmes agitátor, akinek a félrevert hírharang hirdeti. Szereplésre vágyó szilaj temperamentum, aki régi kortézia fegyvereivel, hamis fogásaival is sűrűn dolgozik. így többek között állandóan a szakcsi párt elnökének vallja magát, holott szervezett párt abban a kerületben nincs."

65 Somogy megye főispánja is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a lapok hírei nem felelnek meg a valóságnak. Az igali járás főszolgabírója jelentette, hogy az attalai postahivatalba, illetve a körjegyzőhöz egy csomó plakát és proklamáció érkezett Szemere Kálmán aláírásával. Tartalmuk „tényleg erősen izgató és osztályharcot hirdetőnek találtatik". Az alispán a megfelelő lépéseket az ügyészség felé is megtette. A főszolgabíró semmilyen izgatásról és lazításról nem tud, gyűlésekről nem tud. A kiáltványoknak semmi nyoma.

66 Az igali főszolgabíró dombóvári kollégájától kért sürgős információt Szemeréről. Ebből kiderül, hogy Szemere (Schamorzil) Kálmán budapesti, Dohány u. 75. sz. alatti lakos, ott valami építészeti irodája van. Nővérei, Schamorzil Katalin és Jozefin postamesterek voltak Szakcson. Szemere gyakran megfordul náluk, különösen választásokkor. Legutóbb is a Függetlenségi Párt mellett korteskedett, de nem igaz, hogy annak elnöke lenne. Ezt azért hangoztatja, hogy azt a látszatot keltse, mintha a Függetlenségi Párt megbízásából folytatná akcióit. A főszolgabíró kifejezte gyanúját ebben a jelentésében is, hogy Szemere nincs olyan anyagi helyzetben, hogy az általa terjesztett propagandaanyag költségeit fedezze. Ugyanezt a véleményét juttatta el a főkapitánynak is.

68 Személyét illetően megindult a nyomozás. Kiderült, hogy valótlan, miszerint Szemere gépészmérnök, és gyárépítési és berendezési vállalkozó lenne, mint ahogy magát kiadja, de még a mérnöki oklevele sincs meg. Két szobából egyik ugyan irodának van berendezve. Segédje azonban nincs. Itt a vidéki földműveseket fogadja. Többnyire távol van Budapestről, tehát Tolnában. Valóban rejtély, amit a dombóvári járás főszolgabírója megjegyzett, hogy Szemere honnan fedezte a mérhetetlen sok és gigantikus plakátjainak költségeit, állandó utazásainak, vidéki tartózkodásának ellenértékét. Mindezekhez tartozik, hogy a Somogy, Tolna és Baranya vármegyék Szabad Gazdáinak Egyesülete nem szedett belépési díjat, sőt az alapszabályban is lefektetve, ehhez Szemere kívánt hozzájárulni 12 ezer (!) koronával. Kizárt, hogy a táborához tartozó zömmel nincstelen napszámosok adományaiból tehette volna. A nyomozás megállapította, hogy egyetlen szocialisztikus szervezettel nem áll kapcsolatban. Nem pézelhette Kristóffy