Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)
Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon
bontásáról beszél: ,A Magyar Polgárpárt" úgyis Somogyvármegyében született Nagyatádon: Szabó István választásakor; most Szigetváron - tartsuk meg a keresztelőjét!" A folytatásban azonban még benne rejlik a kettősség: „A Magyar Polgárpárt önállóan a saját lábán kíván járni és nem olvad be föltétlenül a mai negyvennyolcas pártba, mert ott ma a magyar polgároknak az, gazdasági szempontból ellenségei is ülnek, de a magyar Polgárpárt szívesen támogatja Kossuth Ferencet azokban a nemes törekvéseiben, melyekkel időközönként a magyar polgárok javát kívánja előmozdítani.""' 5 Végül a szövetség közreműködésével Bíró József mernyei kisgazdát, a szövetség régi tagját léptették fel. Ellenjelöltek is adódtak, Duchon (Kossuth-párt) és Komjáthy (Balpárt), főként az utóbbi fellépése csökkentette le Bíró esélyeit, meg az a hír, hogy ha Bíró követ lesz, be fog lépni a Függetlenségi Pártba. így a második lépés nem sikerült, pedig a Magyar Lobogó most is mindent megtett és Szabó István is leutazott Bíró támogatására. 4 Már a nagyatádi választás is jelezte, hogy- a kisbirtokos szövetség alapos változáson megy keresztül. Ez a változás valószínűleg Szabó Istvánt is aktivizálta. 1908 őszétől egyik aktív szereplője lesz a szövetségnek. Tagja lesz a választmánynak. 4 November 8-án megjelenik Törökszentmiklóson is a Kisbirtokosok Országos Szövetsége helyi csoportjának megalakulásán és beszédet mondott. „Mikor a választással rendbe jöttek - mármint a helyi vezetőség megválasztása - F. J. - felállott egy jóképű barna magyar, Szabó István nagyatádi parasztképviselő és jó magyarsággal beszédet intézett az egybegyűltekhez. Csengő hangja, okos szava és becsületes magyar képe megértették velünk, hogy 7 miért lett győztes gróf nem tudom kivel szemben Nagyatádon." 48 Az első helyi szervezet Békésen alakult augusztus 30-án, a második Szentgálon, szept. 6., Mezőtúr, szept. 13., Karcag, szept. 20., Kisújszállás, okt. 14. Csak a hatodik volt a sorban Törökszentmiklós és utána következett az alföldi települések egész sora. Szentgál mellett Takácsi (okt. 4.) Koppányszántó (nov. 22.) ékelődött be az őszi alakulási sorba. A gyors menetelés és változás oka lényegében csak novemberben kibocsátott felhívásból következtethető vissza. A Magyar Lobogóban új felhívás jelent meg a kisbirtokosok hitelintézetével kapcsolatban. Egy teljesen új előkészítő bizottság bocsátotta ki a felhívást. Az előkészítő bizottság elnöke Hercegh Sándor túrkevei birtokos. Itt történik az első említése. A bizottság tagjai: Szabó István, id. Szijj Bálint, Csontos Imre, Hunyár László, Karikó János (Bia), Bellusi Baross Kálmán (Tószeg) és csak egyetlen gyám marad, Pauer Ödön, szövetkezeti titkár. Eltűnik a listáról P. Ábrahám, Thoroczkay báró stb. Az intézet alapítói között további 29 kisbirtokos szerepel az ország minden vidékéről. Az intézetet hitelszövetkezetté alakították át a kisbirtokosok óhaja szerint és az alapító üzletrészt 100 koronára szállították le, továbbá az üzletrészt 10 koronában állapították meg. A felhívás azt is kihangsúlyozza, hogy a vezetést nem fogják a kisbirtokosok kezéből kiengedni, minden községből tagja lesz egy kisbirtokos a választmánynak. A helyi fiókok is az ottani kisbirtokosság ellenőrzése alá fognak kerülni. 49 A listán szereplő számos új név közül is szembeötlő Hercegh Sándoré. Hogy mikor kapcsolódott be a mozgalomba és mikor találkozott Szabó Istvánnal először, az nem dokumentálható. Lehet, hogy már a nagyatádi választás idején is meghatározó szerepet játszott, valószínűsíthető, de nem bizonyítható. Tény, hogy a fordulat előidézésében jelentős szerepet játszott, nem csupán a hitelintézet új alapokra helyezésével és tényleges megalapításával, hanem a Magy r ar Lobogóban végbement koncepcióváltásban is. Elmondása alapján mindezekért 1908 őszén családjával Buda-
