Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)
Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon
Nem történt meg az alapszabály elfogadtatása és a vezetőség megválasztása, ami a legfontosabb lett volna. Az óriási lelkesedés és ünnepi hangulat közepette ezek elsikkadása igazán nem jutott kifejeződésre. így P. Ábrahám Dezső elnöknek és Hunyár László szerkesztő pedig ügyvezető titkárnak tekintették magukat és ettől kezdve ebből a pozícióból próbálták a mozgalmat irányítani és mederben tartani. A főkorifeusok Laehne Hugó és Pauer Ödön, akik már regionális kisbirtokos szövetségeket vezettek az OMGE és a nagybirtokosok gyámkodása mellett, úgy gondolták, hogy ennek a szervezetnek az országos kiépítésével, az OMGE-hez integrálásával lehet vezetni a birtokos parasztság önállóságra törekvő gazdasági és politikai mozgalmát, valamint e mozgalomban játszott vezetőszereptől sokan reméltek karriert és jövedelmet, már azért is, mert önálló hitelintézet felállítását is tervezték. „Kisgazdák Országos Hitelbankja" RT alakulását hamarosan meg is hirdették. 5 millió koronás részvényjegyzéssel. 15 000 K. 200,20 000 K. 100 koronás részjegyeket lehetett vásárolni. Ebből csupán esetleg a 100 koronás félrészvényeket tudták volna a kisbirtokosok megvásárolni. Hogy kik állottak a vállalkozás mögött, az is kiderült: Báró Thoroczkay Viktor országgy. képv., P. Ábrahám Dezső, A Kisgazdák Országos Szövetsége (Hunyár László), Laehne Hugó, Pauer Ödön és Rusznyák József bankigazgató és további 20 kisgazda szerepelt még az aláírók között, zömmel nagykunságiak. Dunántúlról Kiss Sándor (Kővágóörs), Zsebeházy Károly (Szentgál), Madarász Zsigmond (Nemeskisfalud), Szijj Bálint (Nagyigmánd), Fekete János (Nagysimonyi). 25 Még egy fontos változás történt a kongresszuson, kimondták, hogy ezentúl a Magyar Lobogó a Kisbirtokosok Országos Szövetsége hivatalos lapja legyen. Ez fel is került a fejlécre. Ezzel együtt eltűnt onnan Barabás Béla képviselő, főmunkatárs neve. Ez azt jelentette, hogy a várható nyereség reményében Hunyár László és társai megvették a lapot Barabástól. Ennek a lépésnek az volt a pozitív hatása távlatilag, hogy a lap most már a kisgazdák érdeklődésének, megrendelésének lett kiszolgáltatva, s tetszett, nem tetszett a szerkesztőségnek is ebbe az irányba kellett mozdulnia. A lassú áttörés Pécsett kezdődött a szövetség második kongresszusán, június 8-án, pünkösdkor. Napirendre került az alapszabály elfogadtatása és a vezetőség megválasztása. A szövetség elnökévé Oláh Mihály (Békés) kisbirtokost választották. Elnökigazgató: Hunyár László, alelnökök: Baross Kálmán, Csontos Imre (Karcag), Jakab Fózsef (Old), titkár Fekete József; Jegyzők: Madarász Zsigmond (Nemeskisfalud), Nádasdi József ( Karcag), Ruzsinszky Mihály (Csalár), Laczkoiics Miklós (Old), Faragó Andor. Pénztáros: Id. Szijj Bálint (Nagyigmánd). Választmányi tagok: Cina János (Karcag), Simonyi József (Dávod), Zsebeházy Károly (Szentgál), Ifj. Révész Jónás (Garamszentgyörgy), Mészáros Sándor (Szeghalom), Sáska Imre (Kunmadaras), Pozsár Mihály (Szapárifalva), Máté Gábor (Kisújszállás), BrádaJózsef (Luzsok), Ihrig Pál (Pécs ), Kiss Sándor (Kővágóörs), Könyves Lajos (Biharszentjános), PatacsiDénes (Szentdienes). A történtek után P. Ábrahám a választmányi tagságot sem vállalta, mivel a vezetés Oláh Mihállyal az élen döntően a kisbirtokosok kezébe került. Ettől kezdve felpörögtek az események, elsősorban a Somogy megyében történtek hatására. A koalíciós kormányzás első éveiben a 48-as lobogóhoz leginkább ragaszkodó, a Függetlenségi Párt bázisát adó protestáns kisbirtokos parasztság táborában egyre általánosabbá vált a kiábrándultság. Ezt átmenetileg táplálta ennek az övezetnek számos függetlenségi képviselője is, akik a Balpártot létrehozták. A nagybirtokosok egy része, akik a Függetlenségi Párthoz csatlakoztak (Károlyiak, Széchényiek
