Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon

A mai magyar alkotmány demokratikus elemeit mind a református egyháztól kölcsönözte; s ha egész állami életünket igazán demokratikus alapokra akarjuk fektetni, akkor mintául a ref. egyház alkotmányát kell elfogadnunk. Mert a ref. egyház alkotmánya teljesen a népuralom elvén épült föl. Itt minden intézmény a nép akaratában gyökeredzik, itt minden hivatalos hatalom a néptől veszi eredetét. Mégpedig az egész néptől. Minden mesterséges megszorítás nélkül. A református egyháznak minden olyan férfi és nő tagja, aki közteherviselésben önállóan résztvesz, jogosult választó, s választói jogát mindenki egyházközségenként és titkosan gyakorolja."

11 Tényként kell megemlíteni, hogy az ország protestánsok lakta vidékei voltak az ellenzéki, Függetlenségi Párt bázisai. Itt törtek ki az agrárszocialista mozgalmak. A birtokos parasztság első politikai szervezetei is ebből a talajból táplálkoztak. Várkonyi István, Nagyatádi Szabó István, Sima Ferenc református volt, Áchim L. András evangélikus. A demokrácia és a közszereplés alapvető iskolái a birtokos parasztság számára valóban a protestáns egyházak világi testületei voltak. A községi, mezővárosi, vármegyei politikai életbe őket egyházaik papjai vezették be. Bizalmukból a protestáns egyházak papjai közül többen is országgyűlési képviselők lehettek, akik híven szolgálták közszereplésükkel a paraszti érdekeket. Közülük érdemes kiemelni Veres József orosházi, Kecskeméthy Ferenc békési és Bakó József enyingi körzet képviselőit. Az utóbbit 1910-ben Nagykőrösön választották meg Eötvös Károllyal szemben(l), bizonyítva azt a tényt, hogy az ottani birtokos parasztság benne látta, még Eötvössel szemben is a mentorát. A protestáns papság egy csoportja nyíltan rokonszenvezett az agrárszocializmussal is. Elsők közé tartozott közülük Balthazar Dezső, hajdúböszörményi református esperes, aki első támogatói közé tartozott Mezőfi Vilmosnak. „Eljöttem mondta az egyik választói gyűlésen - én az evangélikus református egyházam érdemtelen főpapja, hogy Isten szabad ege alatt tegyek tanúbizonyságot az én vezérem, Mezőfi Vilmos mellett"

12 Az esperes úr kifejtette továbbá, hogy a szociáldemokrácia igéi csak fényesebbé teszik az oltárt, ahonnan szintén hirdeti ezeket. Hozzátéve, hogy a törvényhozásnak szüksége van Mezőfire, mert ő az egyedüli, aki kisgazdák, kisiparosok, általában a kisemberek érdekeiért harcol. Varga Dezső darányi református lelkész is az agrárszocialistákban látta a birtokos és föld nélküli parasztság érdekének megvalósítását. Úgy vélte, hogy az egyházaknak az lenne a feladata, hogy

7 a szocialista eszméket vallásos mezbe öltöztetve maguk hirdessék. Az agrárszocialistákat ért földosztás vádjával foglalkozva kijelentette: „Követelik a hitbizományok megszüntetését, a nagybirtokok állami kisajátítását és mindezeknek apró parcellákban bérletekbe, avagy kedvező törlesztési feltételek mellett örökbe leendő kiosztását." Végül Bibliából vett idézetekkel igyekezett a szocializmus tanításait alátámasztani.

13 Ezeket az előzményeket figyelembe véve joggal tételezhető fel, hogy Varga Dezső és református lelkész társai nagyban járultak hozzá a somogyi kisgazdák politikai tudatra ébresztéséhez. Hozzájárulva ahhoz is, hogy az agrárszocialista eszmék a mozgalom által kevésbé érintett dél-somogyi területekre is eljussanak. Varga Dezső parasztgazdákat is bátorító közszerepléséből még csupán egyet említünk fel. 1909május 12-én tartott megyegyűlésen Hajdú vármegye 110 szavazattal 19 ellenében állást foglalt az egyházi javak szekularizációja mellett. Egyben három pontban határozati javaslatot juttatott el az országgyűléshez. A határozatot megküldte továbbá minden törvényhatósághoz pártolás végett. Indoklásban európai példákra (Németország, Olaszország, Franciaország) hivatkozva kifejti azt is, hogy ebben látják a kivándorlás megakadályozásának egyik módját és a parasztosztály megerősítését. A ha-