Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Nagy Domokos Imre: Fejezetek az iharosi-iharosberényi uradalmak vadászattörténeteiből (Második közlemény)

rodból - de kétszáz lépésnél jobban nem tudták megközelíteni, így sörétes puskáikkal tehetetlenek voltak. A farkas a mérgezésből a végén látszólag teljesen kigyógyult, és rövid időn belül újabb három szarvast vágott le. Végül is 1934. február 18-ára Metzli megszervezte 30 puskással és 20 hajtóval a „nagy hadjáratot". A hadművelet három főszakértője a három alapos farkasismerő, kárpáti tapasztalatokkal is rendelkező erdőtiszt volt: a házigazda és fővezér Metzli; egykori gyakornoka, majd retyezáti utóda, az ekkor nagykanizsai erdőmester Barthos Gyula; és a fél Közép-Európára kiterjedő Hohenlohe-uradalmak fővadásza, Vogel Henrik. Mozgósították az egész erdőszemélyzetet, segítség jött az „ikeruradalmakból" és a többi szomszédtól, de ezenkívül is csatasorba állítottak minden elérhető vadászt, akinek fegyverében és lőkészségében megbíztak.

1 0 Metzli azokat az erdőrészeket, ahol a farkast gyanították, két erdőtag szélességben és 3-4 tag hosszúságban körülvétette puskásokkal, s így indult meg a hajtás. A harmadikban azután a Sukorod Zsidóvágás nevű részében, a Boel-lénián, a IV. keresztlénia és a Kiskuti-lénia között Konkolyi Lajos, iharosberényi tanítónak sikerült duplára elejtenie. A hajtásban néhány vaddisznó is volt, közülük egyet - mint írtam - Pethő Andor elejtett.

111 Az ibarosi farkas elejtőjével. (Ismeretlen résztvevő felvétele Nagy Domokos Imre gyűjteményéből. Megjelent a Nimród 1934/8. számába)! is.)