Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)
Nagy Domokos Imre: Fejezetek az iharosi-iharosberényi uradalmak vadászattörténeteiből (Második közlemény)
Az őz Az uradalomban az őzteríték 1904 és 1943 között meghaladta a 300-310 darabot. A Vadásznaplóban 210 bak és 76 suta szerepel, ebből 11 bak és 13 suta az 1939/40-es borzalmas tél áldozata, és további 10 azonosíthatatlan őz maradványait találták meg 1940 tavaszán a hóolvadás után. 89 Az 1933/34-es farkasjárás is legalább tíz őz életét követelte (valószínűleg többet, de csak ennyi bizonyítható). 90 Ez 306 db, s ha figyelembe vesszük, hogy az 1910. év adatai teljesen, 1943. évi nagyobb részben hiányoznak, és még néhány év csonka, az összesét legalább 320-ra becsülhetjük. Ez mintegy fele a szarvasénak. Az értékelhető adatok is gyérebbek. A Vadásznap lóban 286 olyan őz szerepel, melynek súlya megállapítható lett volna: 210 bak és 76 suta. (Ezekből 5, illetve 4 gida.) Azonban csak 190 db súlyát rögzítették. Ez az összteríték 66,43%-a, ami még mindig nagyon szép eredmény, de nemenként az arányok igen eltérőek. A 205 (felnőtt) bakból ismert 154 súlya (75,49% ), a 72 sutából viszont csak 32 (44,44%), s a 9 gidából 4 (szintén 44,44%). Látható tehát, hogy a „szépnemet" itt is mostohán kezelték. Ami jórészt azzal magyarázható, hogy otthoni felhasználásra kerülvén, ezeket nem vitték el mérlegelni. Az elejtett bakok közül mindössze hétnek ismert az agancssúlya (4,45% ), s egy nyolcadiknak a szárhossza. A berényi uradalomból pedig egyetlen bak agancsának adatai ismertek - részben. Pedig őz mindig is volt a területen, nem véletlenül írta Zalabéri Horváth Ferenc visszaemlékezve, hogy ott „őz mindig is igen sok volt", 91 hiszen az 1860-as évek szalonkázásai során is mindig ejtettek el néhány őzbakot is. 92 Benkovics Imre 1891-ben „szép őzállományról" írt, bár hozzátette, hogy a bérelt községi területeken a parasztvadászok vagy 70-80 őzet ejtettek el a télen. Ugyanekkor az uradalom őzterítéke 9 bak volt. 93 Fazekasdencsen ez évben 4 őzbak esett, hogy a fenti kilencben ez benne van-e, nem tudni. 9 ' Egyébként az 1890-es évek eleje nem kedvezett az őzeknek, mert egy 7 évvel később ezt írtaTallián Béla Kaposvárról: „Az őzeket még 1-2 évig kell kímélnünk." 95 Az uradalom őzeiről a következő néhány évben csak a Mikolásek György által közölt fazekasdencsi lőjegyzékekből értesülhetünk. Ezek szerint 1892-ben 9, 1893ban ugyancsak 9,1894-ben pedig 10 esett 96 1894-ben id. József báró egy őzagancsot beküldött a trófeakiállításra, de helyezetlen maradt, így adatait még hiányosan sem ismerjük. 9 ' 1895-ből egyáltalán nincs adat, Mikolásek sem küldte meg a Vadászlapnak a lőjegyzéket. Részletesebben 1896-tól lehet foglalkozni az őzekkel, főleg mert a Vadásznapló visszatekintő része eddig nyúlik vissza. 1896 áprilisában igen biztató tudósítás érkezett Berényből: „Az őzek jól teleltek át,... igen jól raktak fel." Augusztusban is ígéretesnek mutatták be a helyzetet: „Az őzek jól szaporodtak, több suta két gidával jár, az agancsképződés igen szép." 98 De bizony az Iharos-Iharosberényben elejtett 8 és a Fazekasdencsen elejtett 5 bak közül egynek sem került az agancsa kiállításra, mint ahogy az 1897-ben elejtett 16 + 17, azaz 33 bakból sem! 99 Pedig augusztus végén még optimistán írták: „az őzbakok szép agancsokat raktak fel..." 100 Utána aztán 1905-ig csak az a bizonyos, hogy az akkor még egységes uradalomban 1898 és 1904 között 158 őzbakot ejtettek el, az évi átlag tehát 22 felett volt. A legtöbbet 1899-ben: 37-et, a legkevesebbet 1903-ban: 12-t. 101 Fazekasdencsről csak
