Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)
Nagy Domokos Imre: Fejezetek az iharosi-iharosberényi uradalmak vadászattörténeteiből (Második közlemény)
két adat van: 1899-ban 9,1900-ban 10 bak esett itt. 102 És mindössze egy agancs került a trófeakiállításra... 1905-ben érkezett újra tudósítás az őzállományról, a korábbiaknál borúlátóbb: „Őzek aránylag jól szaporodnak, bár az agancsképződés gyenge" írta Metzli Camill. 103 Egy évvel később azonban bizakodóbb volt, tudósítása szerint az őzbakok „elég jól raktak fel". Ugyanezen tudósításában írta azt is, hogy április 21-én a Kanizsaberekben József br. egy igen érdekes őzbakot lőtt, „visszarakott erős agancs, rózsa nélkül". (A Vadásznapló szerint Pál lőtte a bakot.) 104 A nyár folyamán Metzli még két tudósításában tett említést az őzekről, de jobbára csak azt, hogy a nedves időjárás miatt keveset láthatók, mert mindenütt gazdagon nőtt a fű, s így nem kellett sokat mozogniuk. 1(h Azután szeptemberben váratlan hír érkezett: „Br. Inkey József egy ritka erős, kapitális agancsú őzbakot lőtt e hó 4-ikén az iharosberényi uradalmának ,Búrja' nevű erdőszélén. Mint tudósítónk közli, a bak agancsa kiállítási darab, gazdagon gyöngyözött, s magassága 28,5 cm." 106 És a tudósítás beküldőjének igaza lett. Az agancs az I. díjat nyerte el a kiállításon, ami akkor igen nagy szó volt. Sajnos részletes adatait a közlemények nem tartalmazzák, s a Vadásznaplóból is csak az derül ki, hogy 18 kg súlyú volt a bak. 10 Ezután több sikert az iharosi őzek nem arattak. 1911-ben Metzli még azt jelentette, hogy „az őzbakok kielégítően raktak fel" - de szomorúan hozzátette - „tavasszal sok fiatal őz pusztult el." 108 A két világháború között Berény 4, Iharos pedig 1 aganccsal jelentkezett a kiállításokon, melyek közül csupán Inkey Péter br. 1927. június 21-én elejtett berényi bakja nyert érmet, mégpedig ezüstöt. (Agancssúly: 385 gr, átlagos szárhossz: 22,75 cm.) 109 Az állomány minőségi változását a súlyadatokból is követni lehet valamelyest. (Az őz életciklusa a szarvasénál jóval rövidebb lévén, ötéves periódusokat vettem.) Az uradalomban elejtett őzbakok átlagsúlya 17,68 kg volt. 1904-08 között: 17,57; 1909-13: 18,10; 1914-18: 15,33; - 1918-ig tehát 17,56 kg. 1925-ig nem esett őzbak, 1925-29: 16,83; 1930-34: 17,10; 1935-39: 18,40; 1940-43:17,94; - a két világháború közötti átlag tehát valamit javult. Ezen belül a vadaskertben elejtett bakok átlagsúlya 17,18 kg. 1904-08: 18,-; 1909-13: 18,-; 1914-1918: 16.5; - 1918-ig tehát 17,75 kg. 1925-29: 17,12; 1930-34: 14,78; 1935-39:17,2; 1940-43:18,33 kg;-ez látszólag nagyon jó, de csak három bakot lőttek ekkor, így ez az adat nem lehet mérvadó. A két világháború között elejtett bakok átlagsúlya 16,62 kg, erősen csökkent tehát. Az őzek - és ezen belül a bakok - nagyobbik hánvada szabad területen esett. Itt az átlagsúly 17,93 kg a bakoknál. 1904-08: 17,46; 1909-13: 18,-; 1914-18: 13,(de ez sem mérvadó, mert valójában egyetlen bak adata). Az 1918-ig terjedő időszak átlaga 17,41 kg. 1925-29: 16,6 kg; 1930-34: 18,39 kg; 1933-35: 18,95 kg; 1940 után: 17,92 kg. Látszik tehát a kegyetlen tél hatása. A két világháború közti átlag 18,33 kg. Sajnos a szélső értékeket nem tudom egyértelműen megadni, mert többször is 2-4 őz együttes súlyát rögzíti a Vadásznapló. (Nyilván így történt a MÁV-nál a mérlegelés.) A vadaskertben 13 és 22, szabad területen 12 és 24 kg közötti adatokat találtam. Az 1908., 1909. és 1911. években ismeretlen helyen elejtett bakok átlagsúlya 17,75 kg, valamivel erősebb, mint az uradalmi átlag. A suták súlyát még kevésbé lehetett részletesen értékelni, mert pl. a vadaskertből csak egyetlenegyé ismert: 1936-ban ejtették el és 12 kg volt. 110 Az uradalomból az első időszakból 12 suta súlya ismert, ezek átlaga 15,83 kg; a két világháború közönről húszé, ezek átlaga 16,2 kg. Az uradalom átlaga a vadaskertivel együtt 16,06 kg; a szélső értékek 12 és 20 kg.
