Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Nagy Domokos Imre: Fejezetek az iharosi-iharosberényi uradalmak vadászattörténeteiből (Második közlemény)

A két világháború között először Berény jelentkezett a trófeakiállításokon 1927-ben, majd Iharos is 1929-ben.

52 Berényből 13, Iharosból 11 agancsot mutattak be, s ezekből 9, illetve 7 kapott díjat. A herényi vadaskert szarvasainak minősége jobb volt. Barthos Tibor többször is hangsúlyozta nekem, hogy ott hamarabb kezdték és radikálisabban is hajtották végre az állományszabályozást, és következetesebben is tartották magukat az alapelvekhez. Nem volt tehát véletlen, hogy Berényi szarvas kétszer is megkapta az „év szarvasagancsának" járó miniszteri különdíjat. Ennek ellenére az állomány viszonylagos hanyatlása is észrevehető. Az 1932-ig elejtett díjas agancsok átlagpontszáma 197,44 Nadler pont, átlagos súlya 8,70 kg, szárhossza 116,37 cm, szemághossza 42,14 cm, rózsakörmérete 24,98 cm, szárkörmérete pedig 15,39 cm volt. 1933 után ezek az adatok így alakultak: pontszám 192,09, súly 8,40 kg, szárhossz 112,55 cm, szárkörméret 15,36 cm. Ezeket a csökkenéseket nem tudta ellensúlyozni a szemághossz átlagának 43,15 és a rózsakörméret átlagának 25,84 cm-re történő növekedése. Van egy olyan, bár meggyőzően nem bizonyítható érzésem, hogy a berényi vadaskertben fokozatosan egy másik jellegű szarvas került volna túlsúlyba, melynek agancsa könnyebb és rövidebb, de alul vastagabb. Iharosban ugyan enyhe javulásról lehet beszélni, azonban a szomszédság színvonalát még így sem érték el. 1932-ig mindössze egyetlen díjazott trófeájuk volt, egy 181,92 Nadlerpontos gyenge bronzérmes. Az 1935-42 közötti hat díjazott agancs állagának adatai: pontszám 186,66, súly 7,21 kg, szárhossz 112,12 cm, szemághossz 39,76 cm, rózsakörméret 24,84 cm, szárkörméret 15,11 cm volt. Mindkét uradalomban a díjazott agancsok átlagos ágszáma tizennégyes körül volt. Berényben ez 15,44 az egyetlen kiugró 22-est leszámítva 14,62. Iharosban 13,28 az egyetlen kilógó páratlan nyolcast leszámítva 14,33. Az Inkey-uradalmakban zsákmányolt összes díjazott agancsból számított átlagok a következőek: pontszám 190,74; súly 7,90 kg; szárhossz 113,09 cm; szemághossz 41,09 cm; rózsakörméret 25,20 cm; szárkörméret 15,27 cm; ágszám 14,5. Ezek az adatok igazából akkor értékelhetők, ha összevetjük a tájegység átlagos adataival. A Szederjei Ákos által l/G körzetnek nevezett délnyugat-somogyi részeken (ide tartozik Berzence és Somogyszob-Kaszópuszta is!) az átlagos adatok a következőek: pontszám 190,58 és 190,88 között, a számítás jellegétől függően. Súly 7,90 kg; szárhossz 107,81 cm; szemághossz 41,05 cm; rózsakörméret 25,96 cm; szárkörméret 15,56 cm; ágszám 14,3.

>f Az Inkey-uradalmakban a két világháború között zsákmányolt öt legmagasabb pontszámú trófea átlagai a következőek: pontszám 200,61. Súly 9,37 kg; szárhossz 115,15; szemághossz 40,91 cm; rőzsakörméret 25,54 cm; szárkörméret 16,30 cm; ágszám 15,4. A „Tíz év aranyérmes trófeái" c. könyvben a 60-as évek legjobb agancsainak adatai találhatók. A volt Inkey-uradalmak öt trófeával szerepelnek az összeállításban."'

5 Ezek átlaga a következő: pontszám 202,39; súly 8,61 kg; szárhossz 112,58 kg; szemághossz 40,23 cm; rózsakörméret 27,44 cm; szárkörméret 16,30 cm; ágszám 15. A vadászati szakirodalomban ismételten felmerült az a kérdés, hogy mi a testsúly és az agancssúly egymáshoz való viszonya. Szederjei szerint az agancs súlya kb. a testsúly 4,5-7%-a, ami 8,5%-ig is eltolódhat. Általában Európában nyugatról keletre haladva csökken ez a viszonyszám (7-től 4,5%-ra)7

6 Szunyoghy „igen érdekes problémának" minősíti. Szerinte német kutatók azon állásponton vannak, hogy ez a viszonyszám a németországi szarvas esetében 5% körül van (inkább alatta), a ma-