Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Szántó László: Adalékok Kaposvár és a somogyi járási székhelyközségek társadalmának politikai arculatához, 1926

keresztény nemzeti irányultságú politikai hírlapokat kedvelte, viszont az egynegyedük járatta az ellenzéki liberális és nemzeti demokrata újságokat. A foglalkozási csoportok preferenciáinak feltárása során indíttatást éreztünk arra, hogy megvizsgáljuk a város életében vezető szerepet betöltő személyeknek a politikai sajtóhoz való viszonyulását. Ebben a tekintetben nemcsak a köztisztviselőkről van szó, hanem az állami és önkormányzati intézmények, a félállami testületek (pl. a kamarák) és az igazságszolgáltatás, valamint a fegyveres testületek vezetőinek összességéről, s végül a nagyobb magánvállalkozások vezetőiről. A választói névjegyzékek segítségével azonosított 134 személy közül 4.van fizettek elő valamelyik napilapra, mégpedig kiemelkedően magas hányaduk - 58%-uk - a nemzeti konzervatív irányzatú és mérsékelt hangvételű orgánumokra. Megjegyzendő, hogy a vezető beosztású tisztségviselők és bírák még ennél is nagyobb mértékben kedvelték a Budapesti Hírlapot és a Pesti Hírlapot A többiek szinte kivétel nélkül a keresztény nemzeti újságokat járatták, s lényegében ugyanígy jellemezhetjük a magas rangú és vezető beosztású katonatisztek, rendőrtisztek preferenciáinak eloszlását. A különféle nagyobb méretű pénzügyi és ipari vállalkozások vezetői egyenlő arányban preferálták az. említett két irányzatba sorolt sajtótermékeket. E sajátos megközelítés lezárásaként rögzítsük azt a tényt, hogy a megyeszékhely foglalkozási csoportjainak felső köreit alkotó személyek közül mindössze hárman fizettek elő a liberális és nemzeti demokrata szellemiségű ellenzéki orgánumokra. A nemzetgazdaság különböző ágazataiban foglalkoztatott fizikai alkalmazottak és az önálló földművesek rétegei nem véletlenül kerültek az ismertetés végére, ugyanis a kaposváriak közül csak egy-két újság-előfizetőt sikerült azonosítanunk ezekből a csoportokból, s ez a tény nem nyújtott lehetőséget arra, hogy a politikai sajtóhoz vak) viszonyulásukról valamilyen, akár csak elnagyolt is, képet alkothassunk.

29 IV. A kaposvári választópolgárok sajté)konferenciáinak ismertetése után választ kell keresnünk és adnunk arra a kérdésre, hogy mivel magyarázhatók a politikai sajtóhoz való viszony tekintetében kirajzolódó sajátosságok. Mielőtt sort kerítenénk az általunk érvényesnek tartott legfontosabb tényezők kifejtésére, azt megelőzően érdemes lesz megismerkedni az 1926. évi nemzetgyűlési képviselő-választások néhány fontos helyi sajátosságával és eredményeivel. A december 8-10-ére tűzött választásokat megelőző kampány kaposvári történéseiről és jellegzetességeiről csak az akkoriban megjelenő két helyi napilap, az Új Somogy és a Somogyi Újság híradásai alapján tudunk bizonyos képet alkotni, mert az elsődleges történeti források nem szolgálnak kellő információval.

30 A két hírlap arculata, szellemisége és szavahihetősége között kétségtelenül voltak különbségek az Új Somogy javára, azonban a választási kampányt lényegében azonos hangnemben és terjedelemben követték nyomon, illetőleg adtak teret annak kibontakozásához. A történeti munkákból

31 ismeretes, hogy ennek a választásnak legalább két nagyon fontos funkciója volt a kormányzati erők, s maga Bethlen miniszterelnök számára, ezért magunk csak jelezni kívánjuk a nagypolitikai összefüggéseket. Egyfelől - a korlátozott választójog ellenére is - az ellenforradalmi rendszer konszolidálására tett erőfeszítések megmérettetését jelentette, másfelől pedig a polgári és a szocalista ellenzék összefogásának megakadályozásával el kívánták érni azt, hogy az ellenzéki erők súlya továbl^ csökkenjen a sajátos magyar parlamenti