Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

T. Mérey Klára: Nagyatád, a kisgazdamozgalom bölcsője (Első rész)

NAGYATÁD, A KISGAZDAMOZGALOM BÖLCSŐJE* Első rész T. MÉREY KIÁRA Ha Nagyatádra gondolok, mindig két kép merül fel bennem. Az egyik szorosan a „szakmámhoz" kapcsolódik: A hazánk történelmében szerepet játszó politikusnak, Nagyatádi Szabó Istvánnak alakja tűnik fél előttem, akiről a történeti irodalom olykor nagyon is egymásnak ellentmondó képet festett, és akinek névadója volt ez a település. A másik az ifjúságom korai olvasmányélményei közé tartozó Babay József-regények, elbeszélések nyomán kirajzolódó kisváros képe. Ezekből ismertem meg e városka lakóit: a kis cselédet, aki a szomszédos pusztáról szegődött a városba, a vakon született lányt, aki biztosan járt át a patak fölött átívelő pallón, a ferences barátot, aki az oltárokat díszítette virággal, az órásmestert a monoklival a szemén, és az édesanyát, aki mindig aggódva várta a „bűnös" nagyvárosba szakadt újságíró fiát. Egy zárt városi közösséget ismertem meg ebből, amely nagyon hasonlított ahhoz a körhöz, amelyben akkoriban én is éltem. E szubjektív és a történettudományhoz kötődő objektív élmény keltette fel bennem először a vágyat, hogy ezt a várost közelebbről is megismerjem. Nem a jelenét s nem a közelmúltját, hanem múltjának azt a szakaszát, ahonnan az államférfivá érett Szabó István elindult, s amelyből az 1920-as, 1930-as évek kisvárosi társadalma kialakult. Előzmények Hazánk történetének vizsgálatakor nem kell túl messzire mennünk a múltba: a hosszú török megszállás éles cenzúrát, választóvonalat vésett be nemzetünk történetébe. Az újraindulás időszaka: a török félhold uralmának megszűnte után kezdődött. A véres harcok, az ország eredeti lakóit pusztító hosszú megszállás, majd a „felszabadítás" nyomában járó dúlások, járványok, a népesség pusztítása és pusztulása után szinte új honfoglalás volt a legtöbb viszontagságnak, pusztulásnak kitett Dél-Dunántúl területén. Ha helytörténetet akarunk vizsgálni, akkor legjobb, ha e harcok és a magyarokat ért fő igazságtalanságok eltörlésére vállalkozó Rákóczi-szabadságharc utáni időszakkal kezdjük vizsgálatainkat. Hazánk népességének ez időben az első országos felmérésére - adózási célból - 1715-ben került sor. Nagyatádon ez évben 10 jobbágygazdát jegyeztek fel, * E tanulmány nagyrészt a Pro Rrenovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány Dunatáji népek története szakalapítvány anyagi támogatásával készült.