Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Szita László: Dokumentumok a kanizsai blokád, és a vár kapitulációjának történetéről 1688-1690

Ezt csak növelték azok a rossz és elhanyagolt utak, amelyeken végig kellett vonulnia katonaságunknak. 18 hónapi állandó szolgálat után nem csoda, ha nemcsak én, hanem az egész sereg belefáradt a mindennapi küzdelembe. Gondolja el Nagyméltóságod, hogy az a 6 forint és 4 krajcár, amely egy-egy katona havi zsoldját képezi, mennyire kevés ahhoz képest, hogy a katonákat terhelő felszerelés és puska terhével kell menetelniük árkon-bokron keresztül. Mindez a gyalogosokat inkább terheli, mint a huszárokat, bár azoknak a lovaikról is kell gondoskodniuk. Millió ígéretet kaptunk már, hogy megjavul a helyzetünk, de mindebből semmi sem valósult meg. Most a nyár közepén, amikor a hőség előbb kimeríti az embereket, nem csoda, ha Bottiani sűrűn rendel el pihenőt, ami határozottan kedvtelésre hangolja az embereket, de egyben azt a veszélyt hordozza magában, hogy naponta alig meneteltünk pár mérföldet, mire Kanizsa közelbe értünk, teljesen kimerülve. Bottiani mindig velünk tartott, nem mozdult el a sereg mellől és mindent megbeszélt és megtárgyalt tisztjeivel, mielőtt valami intézkedést kiadott. Én minden kiadást feljegyeztem és jelentettem a Kormányzóságnak, számlákkal és nyugtával alátámasztva jelentésemet. A vár körülzárásával kapcsolatban csak azt tudom igazolni, hogy a katonák elszállásolására előre gondoskodtunk és el vagyunk készülve arra, hogy hosszú alkudozások után elérkezik majd az az idő is, amikor a vár és város az ellenség részéről feladásra kerül. Időközben a Vajda parancsnoksága alatt rác katonaság és gyülevész had is ideérkezett, ez a sereg a puszta mezőn helyezkedett el és a lakosság megsarcolásával gondoskodik magáról. Semmiféle tekintélynek nem engedelmeskednek, mindenki azt csinálja, amit akar. Végül azt szeretném jelenteni, hogy semmi nem tart vissza attól, hogy abbéli kötelességemet is teljesítsem, hogy kihallgassam azokat a foglyokat, jelenleg 46 fogolyról van szó, akiket nemrég hoztak be a táborba, köztük kettő vagy négy személy van, akitől remélhetőleg megtudunk valami fontosat és felhasználhatót. Mindennap előfordul, hogy a környéken megjelennek a törökök, akik - mint ellenségek - megtámadják és kirabolják a lakosságot. Nekünk is kiürültek a raktáraink és azért hiányzik az élelmiszer és a lőszer és gyengül katonáink harci kedve és elszántsága. Megvallom, magam is elfáradtam és arra gondolok, hogy nyugalomba kellene vonulnom, de mindaddig az óráig Nagyméltóságod szolgálatában kívánok maradni, amíg erőm és egészségem engedi. Bottiani seregének szüksége van rám és az ő rendeletei és utasításai véleményem szerint egyedül alkalmasak arra, hogy a kormányzóság és ezáltal Őfelsége a Császár kívánságának és szándékainak megfeleljek. A török szultánról és udvaráról az a hír terjedt el, hogy elpuhultak és elgyengültek és az egész, szultáni török udvart nem sarkantyúzza már a harci kedv. Jó lenne, ha ez csakugyan így lenne. Ebben a reményben maradok Nagyméltóságodnak legalázatosabb alattvalója és hírközlője: gróf Zitschy István