Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)
Seewann, Gerhard: A magyar nemzetiségi politika mérlege az 1950-es évektől napjainkig
gazdasági tanulmányba kívánkozik Csökőly 1. sz., Csurgó 3- sz., Drávaszentmárton 4. sz. és Endréd 4. sz. pecsétje sajátos ábrázolásával. A körirat Drávakeresztúr 3. sz. pecsétjén tér el leginkább a szokványostól. Dóber Viktor: Ismeretlen adatok Pálóczi Horváth Ádámról, a tapsonyi felkelésről, valamint a bajomi, sárdi állapotokról Patyi Antal plébánossága alatt. Három egymással összefüggő eseménysorozatot vizsgál a szerző, a napóleoni háborúk idejéből, amelyek ez ideig nem voltak közismertek. A tanulmányból kiderül, hogy Pálóczi Horváth Ádámnak a zalai Nagygörbőn is volt házassági kapcsolata. Patyi Aiital bajomi plébános leveléből a tapsonyi felkelésről érdekes adalékokat tudunk meg. Végezetül a plébános bajomi tevékenységét ismerhetjük meg, amely a sárdi-bajomi plébániai élet hiteles keresztmetszetét adja. A tanulmány egyháztörténeti szempontból is figyelemre méltó, mivel egy kis mikroközösség hitéletét tárja elénk. T. Mérey Klára: Nagyatád, a kisgazdamozgalom bölcsője. (I. rész). A szerző tanulmányában azt vizsgálja, hogy milyen gazdasági és társadalmi körülmények tették lehetővé azt, hogy Nagyatád mezőváros egy politikai mozgalom: a parasztságvédelem kiinduló pontjává legyen. Figyelemmel követhetjük a település történeti múltját és annak főbb csomópontjait. A tanulmány az agrárnépesség életébe enged bepillantani, nyomon követhetjük a tulajdonviszonyokat, a művelési ágak megoszlását, az állatállomány mennyiségi és minőségi fejlődését. A szerző ezek alapján vonja le azt a következtetést, hogy a 19-20. század fordulóján az agrárnépesség többsége gazdasági cseléd és a nagyuradalom mezőgazdasági munkása volt. A kisbirtok a mezőváros határában szétdarabolódott, több kis parcellában szétszórtan feküdt. A parasztság helyzetét a birtokstruktúra eleve meghatározta hosszabb távon is. Nem véletlen, hogy ebben a mezővárosban indította el Nagyatádi Szabó István a kisgazdamozgalmat és dolgozta ki annak programját. Szili Ferenc: Kivándorlás Amerikába 1904-1914. (Második rész). A szerző részletesen ismerteti az Európából az USA-ba irányuló kivándorlás főbb statisztikai adatait. Felvázolja, hogy Európa különböző országaiból 1810-1914 között hányan vándoroltak az Egyesült Államokba. A tanulmányból figyelemmel követhetjük, hogy az ország különböző régióiból milyen mérvű volt a kivándorlás. Tájékoztatást kapunk a kivándorlásra vonatkozó levéltári forrásokról. Végezetül a kivándorlók gazdasági és pénzügyi viszonyairól is képet kapunk. 706 fő foglalkozás szerinti megoszlása, valamint a kivándorlók pénzügyi helyzete alapján bizonyossá vált, hogy nem a cselédek és a társadalom legszegényebb elemei indultak útnak. Szántó László: Adalékok Kaposvár társadalmának politikai arculatához, 1926. Bethlen István miniszterelnök-készülődve az 1926. évi nemzetgyűlési választásokra - szigorúan bizalmas leiratban felkérte a vármegyék főispánjait arra, hogy állíttassák össze a budapesti napilapok előfizetőinek névjegyzékeit. A somogyi összeírás, valamint a korabeli választói névjegyzékek adataira támaszkodva megvizsgáltuk, hogy a megyeszékhely és a nagyobb községek helyi társadalma hogyan viszonyult a különböző ideológiai és politikai irányzatú sajtóorgánumokhoz.
