Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)
Seewann, Gerhard: A magyar nemzetiségi politika mérlege az 1950-es évektől napjainkig
Az 1920-as és '30-as években uralkodó keresztény nemzeti irányzatot reprezentáló hírlapok csak a második helyet foglalták el a népszerűségi listán, és olvasóik zöme a közhivatalnokok, a tanítók és tanárok köréből került ki. A legolvasottabbak a nagy hagyományokkal bíró nemzeti konzervatív liberális újságok voltak, melyek olvasóinak túlnyomó többségét a köz- és magánhivatalnokok, az iparosok és a vasúti alkalmazottak képezték, de igen népszerűek voltak a kis létszámú jogászi rétegben is. A liberális demokrata és ellenzéki beállítottságú napilapokra kevesen fizettek elő. s főképpen a kereskedők, a magánhivatalnokok és az iparosok között voltak olvasottak. Király István Szabolcs.- A mezőgazdasági technika fejlődésében jelentős szerepet játszó traktor elterjedése a két világháború közötti időszakra esik. A traktorok alkalmazása - beszerzésük és üzemeltetésük körüli gondok ellenére 1925 és 1930 között elsősorban a nagy- és középbirtokon vált általánossá. A gépek elterjedéséért sokat tett az OMGE és szakosztályai, a szakfolyóiratok. A Köztelekben számos írás található a fogattal, a gőzgéppel és a traktorral való szántás költségeiről. A tanulmány táblázatai összefoglalják a traktorok elterjedését Magyarországon és Somogy megyében, a traktoros szántás részarányának növekedését: A traktorok elterjedésében az amerikai gyártmányoknak meghatározó szerepe volt. Részletes bemutatásra kerültek a FORDSON, a McCORMICK és a HSCS traktorok. A gépek üzemeltetésénél vissza-visszatérő gond a megfelelően képzett szakemberek hiánya. A magyar mezőgazdaság technikai fejlődése a két világháború között megtorpant, amely a tőkehiányon kívül a munkaerő-felesleggel is magyarázható. A technikai fejlődés ellentmondását szemlélteti a 4. számú táblázat. Lagzi István.- Lengyel katonák és önkéntesek evakuációja Magyarországról 1940 tavaszától 1940 őszéig. A szerző a témakör egyik legjobb hazai ismerője és kutatója. Kutatása során a részleteket feltárva vállalkozik az átfogó tanulmány megírására. Megismerhetjük az evakuáció folyamatát 1940 tavaszától, a kiemelkedő lengyel katonai vezetők magyarországi tevékenységét és nyugatra jutásuknak a körülményeit. Figyelemmel követhetjük a német diplomácia egyre erősödő nyomását és a magyar kormányzati szervek magatartását. Lagzi e témából több tanulmányt közzétett, így a Somogy megye múltjából levéltári évkönyvekben is. Szakáily Sándor- Magyarország katonapolitikai helyzetének alakulása a magyar 2. hadsereg frontra küldése előtt. A szerző érinti a Kassa ellen végrehajtott légitámadást, amely casus bellinek számított. A hadüzenet körülményeit is megismerhetjük. Figyelemmel követhetjük a Kárpát-csoport frontra küldését, majd harci veszteségeit, végül a keleti frontról való visszavonását. Majd megkezdődött Hitler és Horthy alkudozása a tekintetben, hogy Magyarország milyen arányban vegyen részt a Szovjetunió elleni háborúban. A diplomáciai alkudozásokkal sem lehetett megakadályozni a 2 magyar hadsereg frontra küldését: Képet kapunk a hadsereg fegyverzetéről és a felkészültségéről is. Majd figyelemmel követhetjük, hogy a 2. magyar hadsereg hogyan vált a háború résztvevőjévé.
