Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)
Seewann, Gerhard: A magyar nemzetiségi politika mérlege az 1950-es évektől napjainkig
A MAGYAR NEMZETISÉGI POLITIKA MÉRLEGE AZ 1950-ES ÉVEKTŐL NAPJAINKIG SEEWANN, GEREiARD A magyar többség és a nemzeti kisebbségek együttélésének 300 éves történetében 1945 jelenti a legmélyrehatóbb változást. A Horthy-rezsim megsemmisítő veresége és összeomlása közepette a magyar többség sorra, minden egyes kisebbséggel szemben feladta a magyar államkeretek között élő nemzeti kisebbségek békés együttélésének addig érvényes gyakorlatát. Ez a tény mindmáig számottevőbb, mint a 45-ös katasztrófa egyéb kísérő jelenségei. Elsőként a németek kerültek sorra. A közvélemény és a vezető politikai erők egyaránt azon a véleményen voltak, hogy ez a népcsoport kollektive felel a háborús évek keserűségeiért és az összeomlásért, és lehetőleg ki kell telepíteni őket az országból. Számszerűleg nézve ez körülbelül fele arányban sikerült is. 1 Ezután következtek a szlovákok. Az 1946-os lakosságcsere-megállapodás a szlovákiai magyarok és a Magyarországon élő szlovákok között a németekhez hasonlóan nemcsak a településfolytonosságot szakította meg, hanem mindenekelőtt a hazai szlovákok tudatában a magyarsághoz tartozás mély gyökereit rombolta szét ill. okozott a későbbi generációkban sérülést. 2 Végül az 1948-as Sztálin és Tito közötti politikai törés eredményeként utoljára a délszlávok, horvátok, szerbek és szlovének kerültek az üldözés-pszichózis hatása alá. E romhalmazon kezdődött 1945 után a szocializmus építése, mellyel tovább folytatódott a pusztulás az egyes népcsoportok második világháborúig élő hagyományvilágában. Az 196l-ben lezárult szövetkezetesítés, és az ezzel párhuzamosan végrehajtott erőltetett iparosítás együttjárt a migráció, mobilitás és urbanizáció folyamatával. Az ipari társadalom felépítésének ezen kísérő jelenségei lényegesen átalakították az etnikai csoportok anyanyelvi kultúráját és társadalmi struktúráját. 3 Hogyan alakult a politikai fejlődés ezen alapvető keretfeltételek közepette, melyeket csak nagyon röviden érintettünk? Magyar nemzetiségpolitikáról csak 1968-tól kezdve beszélhetünk, hiszen akkor adták fel az addig érvényes automatizmus-elméletet, miszerint a szocializmus bevezetésével a nemzetiségi kérdés automatikusan megoldódik. ' Ebből kifolyólag Magyarország nemzetiségei ez időben semmiféle állam- és pártpolitika tárgyát nem képezték. így például a nemzetiségi iskolák és tanulók száma 1968-ig egyharmaddal csökkent és az 1949-89-es időszak abszolút mélypontját érte el. Első tézisem így szól: szocialista jellegű magyar nemzetiségpolitika csak 1968-1989 között érvényesült.
