Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Lagzi István: Lengyel katonák és önkéntesek evakuációja Magyarországról 1940 tavaszától 1940 őszéig

kormányzat iránt. Alkalmazzunk eleinte kevésbé fontos helyeken olyanokat, akik mint jó munkaerők már eddig beváltak. Nyomban megváltozna a 2. osztály munkája, egy kis frisslevegő-áramlás jönne a teljesen elkülönült csoportba, ahol többnyire ugyanazon ideológiától eltelt emberek valósággal szövetséget alkotnak. "" Kornaus az Ekspozytura „W" deffenzív részlegénél szolgálatot teljesítő tisztekről ugyancsak kedvezőtlen véleményt alakított ki. Azt tapasztalta, hogy a deffenzív szolgálat"... nem dolgozik, hanem hivatalnokoskodik - ez pedig rossz. Senkitől semmit sem lehet megtudni. Az ügyeket nem azon lelkiismeretességgel intézik, mint ahogy a jelen pillanata azt megköveteli. Ügynökökként... henye, erkölcsileg kétes egyéneket alkalmaz. Mindannyiuknak van ideje kávéházakban üldögélni, nők után szaladgálni..."

100 Kornaus átérezte a budapesti Evakuációs Iroda felelősségét, ahol csak tehette az evakuáció gyors ütemű lebonyolításának katonapolitikai fontosságát hangsúlyozta. Jelentésében biztosította a honvédelmi miniszterhelyettest, hogy „...ameddig én itt vagyok, mint a miniszter úr képviselője, addig felelős vagyok feltétlen erkölcsileg azért, ami az itteni [hírszerző és kémelhárító - L. I.] kirendeltségnél történik, mert az emberek hozzám fordulnak az ellene irányadó panaszokkal. Továbbá azért, mert az evakuáció végrehajtása nagyban függ a kirendeltség munkájától, ezért kérek engedélyt a Miniszter Úrtól a kirendeltség (Ekspozytura „W") működésének ellenőrzésére."

101 c) A Lipcsei-Steiner-ügy Dembinski tábornok Magyarországról való elutazása, dr. Jan Kornaus vezérkari alezredes, Krajewski alezredes, Bastgein őrnagy és mások letartóztatása után a menekültek,,ei<akuációs vonalát" továbbra is megfigyelés alatt tartották. Az evakuáció szervezésében való részvétel „alapos gyanúja" illetve a legfontosabb szervezőkkel fenntartott kapcsolat miatt a magyar származású Michal Lipcsei-Steiner őrnagy is letartóztatásra került. Szervezési ügyekben Lipcsei-Steiner őrnagy Jan Emisarski alezredes katonai attasé utasítására 1940. július közepén Naprágyra utazott. Barabás Emil altábornagy július 17-én utasította a budapesti I. hadtestparancsnokságot, hogy Naprágyon Lipcsei-Steiner őrnagyot tartóztassák le, és erős kíséret mellett szállítsák Siklósra. A letartóztatás Barabás szerint azért vált szükségessé mert [Lipcsei-Steiner - L. L] a büntetőtáborba helyezett dr. Kornaus ezredessel és Bastgein őrnaggyal összeköttetésben van, őket meglátogatta, és alaposan gyanúsítható azzal, hogy őket kiszabadítani igyekszik."

102 A parancsnak megfelelően Lipcsei-Steiner őrnagyot Naprágyon valóban letartóztatták, és a siklósi lengyel katonai büntetőtáborba kísérték. Lipcsei-Steiner őrnagy letartóztatásától a katonai nyomozók igen sokat vártak. Arra számítottak, hogy a magyar származású, magyarul (is) beszélő, jó kapcsolatokkal rendelkező őrnagy vallomása nyomán végérvényesen felgöngyölíthetik a magyarországi evakuációs (valamint politikával foglalkozó) szervezeteket. Lipcsei-Steiner őrnagy Siklóson tett vallomása azonban csalódást okozott. Az I. hadtestparancsnokság hírszerző és kémelhárító alosztálya 1940. július 31-én a HM 21. osztálynak küldött jelentésében megállapította: „Eme kihallgatástól várt eredmény, hogy sikerülni jog a lengyel hivatalos körök magyarországi angol-francia vonatkozású kapcsolatait kipuhatolni, nem következett be. "

m Lipcsei-Steiner ugyanis túl általános, ismert vagy semmitmondó információkat adott. Nem igazolódott be az, amit katonai vezetők