Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)
Lagzi István: Lengyel katonák és önkéntesek evakuációja Magyarországról 1940 tavaszától 1940 őszéig
gyakran hangoztattak, hogy a lengyelek magyarországi tartózkodása, angol-francia kapcsolataik, németellenességük erkölcsi kárt és „jóvátehetetlen" diplomáciai bonyodalmat okoz illetve okozott. A kipcsei-Steinerrel való beszélgetésről felvett jegyzőkönyvben magyar részről elismerték azt, hogy „...Steiner őrnagy (is) igazolni óhajtotta, hogy a magyar hatóságok ama észrevétele, miszerint az internált lengyel tisztek magyar érdekek ellen konspirálnak, nem felel meg a tényállásnak. A kihallgatást (kihallgatássorozatot) értékelő jelentés további részei a magyarországi lengyelek politikai orientáltságát illetően fontos adatokat tartalmaznak. Lipcsei-Steiner ugyanis a KEOKH vezetőjének dr. PásztóiÁmon miniszteri tanácsosnak később (de még Siklóson) felajánlotta, hogy - korábbi véleményével ellentétben - ha az „...lengyel tiszti mivoltával összeegyeztethető, a magyar hatóságoknak a jelenlegi lengyel kormány és a budapesti angol-francia személyek közötti kapcsolatok felderítésében segítségére lesz, ha erre magyar részről pontos utasításokat kap. Hangsúlyozta, hogy ő a PILSUDSZKY tábor követője és ellentétben áll a jelenlegi lengyel kormánykörökkel." 10 ' Lipcsei-Steiner politikai hovatartozása a HM-ben nem kis meglepetést keltett. A HM illetve a Vkf. 2. D. azonban nem tudta úgy és olyan formában felhasználni Lipcsei-Steiner őrnagyot, ahogyan azt előzetesen eltervezték, ügynökként való beszervezése nem sikerült. Ez utóbbi Lipcsei-Steiner egyenességére utal. Lipcsei-Steiner vallomásából arra lehet következtetni, hogy Magyarországon a lengyel „emigráció" belülről nem volt »egyseges«. Vélemény- és csoportérdekektől megosztottan alapvető politikai nézetkülönbségek szigetelték „pártokra" a menekülteket. Az bizonyos, hogy Lipcsei-Steiner őrnagy, mint „Pilsudski »párti«" igen sokat ártott azzal a kijelentésével, hogy a magyarországi „...lengyelek egyöntetűen [?] azt kívánnák, hogy KORNAUS továbbra is fogva tartassék, mert az ő működése ártott legtöbbet a magyar-lengyel egyetértésnek." Kijelentését magyarázva Lipcsei-Steiner azt bizonygatta, hogy az „...internáltak általában két táborba tartoztak. Az egyik tábor PILSUDSKY tábornagy [politikai elveit követőkből áll - L. l.J ...ezek vezetője Trojanowski tábornok, míg a másik tábor a jelenlegi lengyel [Sikorski - L. L] kormányt támogatja. Utóbbiak végrehajtó közege volt KORNAUS vezérkari ezredes. " 106 Az evakuációval kapcsolatban Lipcsei-Steiner, némileg kisebbítve a tényleges helyzetet, azt vallotta, hogy Magyarországon „...már csupa átlagon aluli tiszt tartózkodik. A tisztek java már elment." A magyar katonai hatóságok nemigen adhattak hitelt Lipcsei-Steiner őrnagynak, mert a közvetlen tapasztalatok részben mást bizonyítottak. Több hadtestparancsnokság részéről éppen ebben az időben szigorították meg a táborok őrzését, korlátozták a táborok elhagyásának lehetőségét. 10 Az összes magyarországi lengyel katonai internálótáborban bevezetett mozgáskorlátozó rendelkezést 1940. június 24-én 25.339/eln. 21-1940. szám alatt adták ki. Megtiltották a táborokból való szabad kijárást, s több vonatkozásban megszigorították a táborok őrzését is. 108 A magyarországi lengyel menekültek evakuációjának korlátozására tehát az 1940. augusztus 9-i német tiltakozást megelőzően éppen magyar részről történtek intézkedések. Ezt a tényt az 1940. augusztusi német tiltakozás (és következményeinek) megítélésénél nem szabad figyelmen kívül hagynunk. d) Vezető beosztású személyek evakuációja 1940 őszén az evakuációt több alapvető kérdés határozta meg: az evakuációban jelentős szerepet játszott személyek egy része büntetőtáborba került; más része
