Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 25. (Kaposvár, 1994)

Király István Szabolcs: A mezőgazdaság technikai fejlődése a két világháború között Magyarországon (Különös tekintettel Somogy megyére)

40-60 percenként kell feltölteni. Az átalakítás mintegy 1300 P-be került. A traktor teljesítménye csupán 10-kal volt kisebb, mint a petróleumüzemnél (ezt kétkedve fogadjuk) - a megtakarítás 70%-os.

76 Traktorüzemben a szívógázmotor - vissza-visszatérő próbálkozások ellenére sem tudott elterjedni. Hitelt érdemlőnek tekinthetjük Rothmeyer megjegyzését: „... a traktorhoz megfelelő gázmotorral még kísérleteznek, csupán néhány dolgozik Magyarországon." Külföldön is elsősorban az állandóbb teljesítményt igénylő autóbuszoknál és teherautóknál terjed a fagázas üzem. Németországban 1936-1937ben 3000 autóbusz ill. teherautó működik generátorral. Franciaországban és Olaszországban is számottevő a szívógázüzem. Mindezt a kormányok adókedvezménnyel is támogatják. 8 (Megjegyezzük, hogy fagázüzemű autóbusz-kísérletek Budapesten is voltak, (v. ö. Ordódy János: Fagázmotoros autóbusz-bemutató, Köztelek, 1938., 317-318. old.) Aháborús idők gazdasági állapotát jelzi a szívógázmotorok hirdetése kukoricacsutka tüzelésre.

79 Magyarországon üzemben lévő traktorok döntő többsége tehát folyékony tüzelőanyaggal üzemelt. A szívógázmotorok elemzését technikatörténetileg tartottuk fontosnak, vissza-visszatérő alkalmazását a két világháború közötti időszak technikai kórtünetének tartjuk. 1925-ben a már említett 1183 db traktorból 824 db petróleummal, 268 db benzinnel, 91 nyersolajmotorral (gázolajjal) működött. Az amerikai gyártmányú traktorok szinte kivétel nélkül petróleumüzeműek, a németeké benzin (illetve vegyes),a magyar traktoroké gázolaj, illetve petróleum. A háború előtt (1. v. h.) az olcsó benzin miatt a traktorokat is ezzel üzemeltették. A háború alatti, majd utáni benzinhiány késztette a konstruktőröket a motorok átalakítására petróleum, illetve gázolaj üzemre. A traktorok indításánál azonban továbbra is benzint használtak (a petróleumos motoroknál). A hazai traktorparkot a sokféle típus jellemezte. (1928-ban 30 féle gyártmány volt) Nálunk a kifejezetten szántás céljára készített motorekék nem terjedtek el, 1935-ben a traktorok 4,3%-a tartozott csak ide.

80 ( W. D. motoreke, Stock és Wendestock) Németországban 1926-ban a traktorok kb. 30%-a (3000 db) volt motoreke.

81 A sokféle traktorral olyant is megvásároltak, amelyek a hazai viszonyoknak nem teljesen felelnek meg. „Olcsó tömegcikkel árasztják el sajnos Magyarországot, amelyekkel nagyrészt Amerikából küldenek át hozzánk... rendszerint kiderül már az első, vagy legkésőbb a második esztendőben, hogy feltűnően nagy az üzemanyag-fogyasztásuk, a javítási költségük..."

82 A szerző az angol, a német és az olasz benzinüzemű gépeket megbízhatóbbnak tartja, igaz drágábbak is. A nagy kínálatból a technikailag felkészületlen gazda nehezen tud válogatni. Az 1920-as években gyakran témája a Köztelek gépészeti rovatának „a milyen traktort válasszunk". K. Herdlicka Ernő, Kund Ede, Rotmeyer Imre hozzáértő, korrekt válaszai megkönnyítik a döntést. E fontos kérdést az OMGE műszaki bizottsága is napirendre tűzte. Dr. Szabó Gusztáv, a bizottság elnöke, (aki műegyetemi tanár volt) a traktorok megítélésénél a következőket tartotta fontosnak:

83 - a motorfordulatot regulátor szabályozza, - a légszűrés intenzív legyen, - hengerperselyek cserélhetők legyenek, - szivattyús kenés, - szivattyús vízhűtés, - zárt erőátvitel és golyóscsapágyazás legyen, - a vonóhorog-teljesítmény a fontos (nem a motorteljesítmény).